Az ENSZ helyzete a XXI. század elején

Az új millennium hajnalán a tagállamok újra elkötelezték magukat az ENSZ céljai és elvei mellett. A 2000. szeptember 6-8. között New Yorkban tartott Millenniumi Csúcstalálkozó 189 tagállam képviselőivel, 147 állam- és kormányfő (magyar részről Mádl Ferenc köztársasági elnök) részvételével, elfogadta a Millenniumi Nyilatkozatot. Ebben a tagállamok megerősítik kollektív felelősségüket az emberi méltóság, egyenlőség és igazságosság mellett globális szinten.

Korunk egyik alapigazsága, hogy egyetlen ország sem képes arra, hogy a mai kölcsönösen függő világ politikai, gazdasági, környezeti és technológiai kihívásait egyedül kezelje. Az olyan problémák, mint a terrorizmus, a menekültek tömeges áramlása, a HIV/AIDS, a túlnépesedés, a környezet pusztulása és szennyezése átlépik a nemzeti határokat, és nemzetközi megoldást igényelnek. A globális megoldást igénylő globális problémák száma folyamatosan növekszik. Valamennyi nemzetnek haszna származik abból a konstruktív változásból, valamint azokból a megoldásokból, amelyeket a multilateralizmus tesz lehetővé. Emellett számos esetben csak a multilaterális akció lehetséges, míg az egyoldalú beavatkozás lehetetlen vagy nem kívánatos.

Egyetemes szervezetként szerepét betöltve, az ENSZ hozzájárult a multilateralizmus elveinek és gyakorlatának kifejlesztéséhez. A Világszervezet egyedülálló eszköz a világ számára a súlyos globális problémák kezelésére, amelyek kollektív erőforrásokat és valamennyi nemzet együttműködését igénylik. Közös struktúrákat és intézményeket jelent, amelyekkel előmozdíthatók mélyreható egyetemes emberi érdekek.

Az ENSZ fő tevékenységi területei fontosak minden nemzet számára, és sokféleképp befolyásolják az egyszerű emberek életét az egész világon. Az ENSZ napirendjén rengeteg feladat szerepel: a béke és biztonság megvalósítása, küzdelem a szegénység ellen, a humanitárius kötelezettségek teljesítése, a fejlődés előmozdítása, a nemzetközi jog és az emberi jogok kiterjesztése, és partnerség a civil társadalom széles rétegeivel. Ezek a kérdések tükrözik a nemzetközi ügyek változó természetét és növekvő bonyolultságát.

Az ENSZ nem egy tökéletes intézmény, vannak korlátai. Azonban minden tagállam érdekelt annak biztosításában, hogy a Világszervezet folytassa törekvéseit céljai elérése érdekében. Az előttünk álló választás világos: fokozzuk erőfeszítéseinket a nemzetközi rend és igazságosság megvalósítása érdekében tárgyalásokon és konszenzuson keresztül, vagy az országok közötti érdekellentéteket más eszközökkel oldják meg.

Az ENSZ számára az elmúlt évek különösen nagy kihívásokat jelentettek. A Biztonsági Tanácsnak foglalkoznia kellett az iraki válságot körülvevő vitákkal, valamint a Világszervezetnek a háború utáni szerepével. Heves konfliktusokból kilábaló számos országban jelentősen nőtt a békefenntartó műveletek iránti igény. A nemzetközi terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek használatának a veszélye árnyékot vetett a világ valamennyi népére. Ezzel egyidejűleg az ENSZ-nek szembe kellett néznie olyan problémákkal, mint a fertőző betegségek újabb hulláma, valamint a nagyon súlyos szegénység és éhínség, környezeti pusztulás, emberi jogok megsértése és humanitárius vészhelyzetek folytonos kihívásai. Ezek miatt a főtitkár 2003. novemberében kinevezte a veszélyekkel, kihívásokkal és változásokkal foglalkozó magas szintű panelt, hogy vizsgálja meg azokat a fenyegető veszélyeket, amelyekkel szembesülünk, értékelje a jelenlegi politikát, folyamatokat és intézményeket, és tegyen bátor és megvalósítható javaslatokat.

Az ENSZ Alapokmánya elvárja, hogy az ENSZ javítsa a gazdasági és szociális viszonyokat, ösztönözze a nemzetközi gazdasági, egészségügyi és kapcsolódó problémák megoldását. A világ népeinek többségét legközvetlenebbül fenyegető veszélyek a szegénység, az éhínség, a nem biztonságos ivóvíz, a környezeti pusztulás, továbbá a járványos vagy fertőző betegségek. Az ENSZ e területen végzett fontos munkája a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósítására összpontosít. A nyolc cél között található a szegénység és az éhínség felére történő csökkentése, az egyetemes elemi oktatás biztosítása, valamint a HIV/AIDS és más jelentős betegségek terjedésének visszafordítása 2015-ig.

Meg kell jegyezni, hogy bizonyos változások történtek, de a Millenniumi Fejlesztési Célok elérésében nem egyértelmű az előrehaladás. A célok megvalósításának feltétele a szilárd gazdaság- és szociálpolitika, a jó kormányzás, az erőforrások mobilizálása, és a fejlett és a fejlődő nemzetek közötti igazi partnerség.

A növekvő igények és a korlátozott erőforrások közötti szakadék még nyilvánvalóbb és sürgetőbb, amikor a természeti katasztrófákról, a menekültek helyzetéről és más humanitárius vészhelyzetekről van szó. Az ENSZ által kibocsátott felhívásokra rendszeresen kevesebb adomány érkezik a szükségesnél, amely korlátozza a szolgáltatásokat. A fejlesztés és a humanitárius ügyek megfelelő finanszírozása biztos befektetés lenne, továbbá költség hatékony is, figyelembe véve a béke és biztonság tekintetében jelentkező valószínű hasznot.

A válságos afrikai helyzet és Afrika népeinek nehéz helyzete az egyik legfontosabb kérdés. Szudán nyugati részén lévő Darfurban lezajló fegyveres konfliktus zord emlékeztetője a kontinensen folyó tartós halálos konfliktusnak. Az afrikaiak fele nyomorban él, ez az egyetlen régió, ahol a gyermekek alultápláltsága egyre rosszabbá válik, nem pedig javul. A HIV/AIDS mintegy 15 millió afrikai életébe került.

Az ENSZ békefenntartó műveletei iránti igény drámaian megnőtt az elmúlt időszakban. Jelenleg 97 országból több mint 56 ezer egyenruhás és mintegy 11 ezer polgári személy szolgál 16 misszióban világszerte. Ezeknek a műveleteknek a többsége több dimenziójú. Nemcsak biztonsági kérdésekkel foglalkozik, hanem politikai problémákkal is, a jogrenddel, emberi jogokkal, humanitárius problémákkal és gazdasági újjáépítéssel. Ez rendkívüli módon igénybe veszi a Világszervezet erőforrásait, valamint a műveletek tervezési, felvonultatási és menedzselési kapacitásait. A mai békefenntartó műveletek sikere a tagállamok kitartó politikai támogatásán és elkötelezettségén, valamint a megfelelő erőforrásokon múlik.

Szükségszerű, hogy az ENSZ részt vegyen a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, mivel a hatékony ellenintézkedések széles körű nemzetközi együttműködést igényelnek. A Terrorizmusellenes Bizottságot megerősíti a létrehozandó Terrorizmusellenes Adminisztratív Igazgatóság.

Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a magánszektor, a nem kormányzati szervezetek és általában a civil társadalom hozzájárulhassanak a Világszervezet céljainak megvalósításához.

Az ENSZ közel hatvanéves történetében ritkán fordultak elő olyan szörnyű előrejelzések a jövőjét illetően, mint napjainkban. Az ENSZ megerősödve kerülhet ki ebből, ha pontosan felmérik, mi történt, gondolkodnak azon, hogy milyen Világszervezetet akarnak a jövőben, és elkezdik a szükséges változtatásokat.

A Nobel Békedíjat odaítélő bizottság 2002-ben döntését többek közt így indokolta: " az egyetlen járható út a globális békéhez és együttműködéshez az ENSZ-en keresztül vezet".

Remélhetőleg a Millenniumi Nyilatkozat ötéves áttekintése és az ENSZ 60. évfordulója lendületet ad a Világszervezet megújításához, és olyan pozitív változásokhoz vezet, amelyekre az ENSZ-nek és a világnak is szüksége van.

A 60. évforduló jelmondata: " ENSZ60 - alkalom a megújulásra"

A Magyar ENSZ Társaság és az ENSZ Társaságok Világszövetsége (WFUNA)

A nem kormányzati szervezetek jelentősége, közvélemény formáló, illetve a népek akaratát valamilyen formában közvetítő szerepe, s ez által részvétele a politikai folyamatokban nagymértékben növekedett. Az elmúlt évtized világkonferenciáin ( oktatás, gyermekcsúcs, kereskedelem és fejlődés, környezet és fejlődés, emberi jogok, népesedés és fejlődés, társadalmi csúcs, bűnmegelőzés, nők ügye, emberi települések, élelmezés, a fejlődés finanszírozása, fenntartható fejlődés, fajüldözés, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és a kapcsolódó türelmetlenség stb.) figyelemre méltó e szervezetek aktivitása. Ehhez kapcsolódóan a hazai szakmai és tudományos körök, valamint a közvélemény is fokozott érdeklődést tanúsít.

Az ENSZ részvétele azonban a globális és regionális, de esetenként a helyi problémák megoldásában is nélkülözhetetlen. Nemcsak számos kormány, de a világ népei (közvéleménye) is az ENSZ-től várnak választ mindennapi gondjaiknak ( a környezet pusztulása, nemzeti kisebbségek helyzete és jogai, kábítószerügy, munkanélküliség és szegénység, bűnözés, terrorizmus, egészségügy, nemzetközi gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés, konfliktusok és békefenntartás stb.) megoldására. Ez növeli a feladatait és fokozza a felelősségét az olyan szervezeteknek is, mint a Magyar ENSZ Társaság, amelynek kizárólagos rendeltetése az ENSZ Alapokmányába foglalt célok és értékek megvalósításának előmozdítása.

A Magyar ENSZ Társaságnak azokra a kihívásokra kell válaszolnia, amelyek a röviden vázolt helyzetből adódnak, s ezek mind több feladatot jelentenek a Társaság számára.

Az 1947-ben alakult Magyar ENSZ Társaság (MENSZT) kizárólagos rendeltetése az ENSZ Alapokmányába foglalt célok és értékek megvalósításának előmozdítása, illetőleg a világszervezet tevékenységének népszerűsítése és támogatása. A Társaság az egyetlen olyan hazai társadalmi szervezet, amely az ENSZ keretei közötti sokoldalú (politikai, gazdasági, környezetvédelmi, szociális, tudományos, kulturális, humanitárius stb.) együttműködést ösztönzi, társadalmi eszközökkel (kiadványok, előadások, szemináriumok, szakértői konferenciák) segíti és népszerűsíti.

A Magyar ENSZ Társaság integráns része az ENSZ Társaságok Világszövetségének (WFUNA), nemzetközi tevékenységét jórészt ezen keresztül, valamint az ENSZ különböző rendezvényeihez kapcsolódó társadalmi fórumokon fejti ki. A Világszövetség háromévente tart közgyűlést, a közbeeső években pedig regionális konferenciákat a világ főbb térségeiben, azok ENSZ-társaságainak részvételével.

Az 1946-ban alakult WFUNA ma már több mint 100 tagszervezettel számol, és jelentős részt vállal a világszervezet tevékenységének hatékonyságát elősegítő javaslatok kidolgozásában. Első osztályú konzultatív státuszban van az ENSZ-szel a Gazdasági és Szociális Tanácson keresztül. Az ENSZ szerepével és jövőjével, valamint globális problémákkal foglalkozó szimpóziumai nemcsak az ENSZ-ben váltottak ki nagy elismerést, hanem a nemzetközi tudományos életben is. Az ENSZ Társaságok Világszövetségében Simai Mihály, a Társaság elnöke örökös tiszteletbeli elnök, Gömbös Ervin főtitkár pedig vb tag (korábban alelnök).

A WFUNA sokban hasonlít más nem kormányközi szervezetekhez, de több sajátos vonása is van. A legfontosabb az, hogy "létezésének jogalapja" az ENSZ-hez kapcsolódik. Ezt tükrözi az is, hogy az ENSZ Közgyűlés 41. ülésszaka A41/680 sz. határozata felkéri a tagállamokat, hogy a nemzeti ENSZ-társaságok anyagi és erkölcsi támogatásával erősítsék a Világszövetséget, így is járulnak hozzá az ENSZ-tagsággal járó feladataik végrehajtásához. (A határozat az egyetlen, amelyet az ENSZ Közgyűlése nemzetközi nem kormányközi szervezetről valaha is hozott.) A gyakorlatban az egyes országok kormányai anyagi támogatást adnak a nemzeti ENSZ-társaságnak és biztosítják működésük helyi feltételeit.

Kofi Annan, az ENSZ főtitkára a Világszövetség egyik összejövetelén így fogalmazott: "A WFUNA rendkívül fontos partnerünk azokban az erőfeszítéseinkben, amelyek célja az, hogy közelebb hozzuk azokat a népeket az ENSZ-hez, akiket szolgálunk. Fokozza szervezetünk jelenlétét, fontosabbá és értékesebbé teszi azt a világ népei számára. Munkájukon, hálózatukon, pártfogásukon és fáradhatatlan támogatásukon keresztül megújítják az ENSZ-t, és biztosítják, hogy erőt merítsünk tagságunk széles köréből.........Köszönet az állhatatos elkötelezettségért, és különösen azért, hogy figyelmet fordítanak arra, hogy a fiatalok számára vonzóvá tegyék ezt az ügyet."

A Magyar ENSZ Társaságnak több évtizedes tapasztalata van az ENSZ-hez kapcsolódó globális problémák ismertetésében, hazai bemutatásában. A Társaság az elmúlt években több mint harminc könyvet jelentetett meg az ENSZ-rendszerről, céljairól, tevékenységéről és elért eredményeiről. A kiadványok valamennyi egyetem és főiskola könyvtárában, valamint az egyéb jelentős könyvtárakban is megtalálhatók. (A kiadványok listája a függelékben megtalálható.) A Társaság egyik népszerű tudományos-oktatási-tájékoztatási programja az ENSZ-AKADÉMIA. A legutóbbi témája "Az ENSZ-család és Magyarország" volt (több mint 200 résztvevővel). Hasonlóképp nagy sikere volt a múlt évben rendezett előadássorozatnak “Az ENSZ és az EU együttműködése" címmel, vagy az azt megelőző “Az ENSZ és a NATO" programnak. Mind az ENSZ-AKADÉMIA, mind az egyéb előadássorozatok anyagait a Társaság könyvben jelenteti meg.

A HUNIDA Kht. gyakorlati tapasztalata a nemzetközi fejlesztési együttműködésben párosulva az ENSZ Társaság ismeretterjesztési hagyományaival bizonyára megfelelő biztosítékot nyújt az ENSZ-AKADÉMIA sikeréhez. Ezt mutatja a nagy érdeklődés is, mintegy 350 fő jelentkezet az előadás-sorozatra, amely jelen esetben, figyelembe véve a téma fontosságát, ezzel az egy egynapos konferenciával ("A fejlődés problémái a XXI. század elején") kezdődik, neves hazai és külföldi előadók részvételével. Ezt követi egy 10 előadásból álló előadássorozat, majd egy záró konferencia.

Sok sikert kívánok a konferencia előadóinak és hallgatóinak egyaránt.