Millenniumi nyilatkozat
Az ENSZ Millenniumi Nyilatkozata
Előszó
Az ENSZ Millenniumi Nyilatkozata a jövő évszázad iránymutató dokumentuma. A 2000. szeptember 6-8. között New York-ban tartott Millenniumi Csúcstalálkozón elfogadott Nyilatkozat a világ vezetőinek eleddig legnagyobb összejövetelén részt vevő 147 állam- és kormányfő, összesen 191 nemzet aggodalmait tükrözi.
Ezen Nyilatkozat több hónap tárgyalásai nyomán született meg, s figyelembe vette a regionális konzultációkon és a Millenniumi Fórumon elhangzottakat, ahol mindenkinek módja nyílt kifejteni véleményét. Örömmel látom, hogy Millenniumi Jelentésemben javasolt számos kötelezettségvállalás és célkitűzés is belekerült a dokumentumba.
Amikor a csúcstalálkozót javasoltam, az volt a szándékom, hogy a Millennium szimbolikus energiáját az emberiség valós szükségletei érdekében hasznosítsuk. Hallgatva a világ vezetőit s olvasva az általuk elfogadott Nyilatkozatot, mélyen érintett, mennyire egybevágnak az előttünk álló kihívásokról szóló nézetek és mennyire aktuális tettekre való felszólításuk.
A vezetők azon konkrét célt tűzték maguk elé, hogy felére csökkentsék a nagy szegénységben élők számát, egészséges ivóvízről, illetve elemi oktatásról gondoskodjanak mindenki számára, visszaszorítsák a HIV/AIDS terjedését, illetve egyéb fejlesztési célokat valósítsanak meg. Felszólítottak az ENSZ békefenntartó műveleteinek megerősítésére, hogy a sebezhető közösségek számíthassanak ránk a szükség órájában. Továbbá kértek bennünket, hogy harcoljunk az igazságtalanság és az egyenlőtlenségek, a terror és a bűnözés ellen, és óvjuk meg közös örökségünket, a Földet a jövő generációi számára.
A Nyilatkozatban a világ vezetői világos utasításokat adtak arra vonatkozóan, hogy a Világszervezetet hogyan igazítsuk az új évszázad követelményeihez. Jogosan aggódnak az ENSZ hatékonyságát illetően. Tetteket, s mindenekelőtt eredményeket akarnak. Én és munkatársaim újfent elkötelezzük magunkat e feladat végrehajtása mellett. Végsősorban azonban maguk a vezetők alkotják az Egyesült Nemzeteket. Az ő hatalmukban áll, s ezért az ő felelősségük is az általuk felállított célok megvalósítása. Nekik, valamint választópolgáraiknak, a világ népeinek azt mondom: csak Önöktől függ, megfelel-e az ENSZ e kihívásnak, amelyeket meghatároztak. Nekik és választópolgáraiknak, a világ népeinek azt mondom: csak önök tudják elhatározni, vajon az ENSZ a kihívásnak megfelel-e.
Kofi A. Annan
az ENSZ főtitkára
ENSZ Millenniumi nyilatkozat
Milleumi Nyilatkozat
Előszó
Az ENSZ Millenniumi Nyilatkozata a jövő évszázad iránymutató dokumentuma. A 2000. szeptember 6-8. között New York-ban tartott Millenniumi Csúcstalálkozón elfogadott Nyilatkozat a világ vezetőinek eleddig legnagyobb összejövetelén részt vevő 147 állam- és kormányfő, összesen 191 nemzet aggodalmait tükrözi.
Ezen Nyilatkozat több hónap tárgyalásai nyomán született meg, s figyelembe vette a regionális konzultációkon és a Millenniumi Fórumon elhangzottakat, ahol mindenkinek módja nyílt kifejteni véleményét. Örömmel látom, hogy Millenniumi Jelentésemben javasolt számos kötelezettségvállalás és célkitűzés is belekerült a dokumentumba.
Amikor a csúcstalálkozót javasoltam, az volt a szándékom, hogy a Millennium szimbolikus energiáját az emberiség valós szükségletei érdekében hasznosítsuk. Hallgatva a világ vezetőit s olvasva az általuk elfogadott Nyilatkozatot, mélyen érintett, mennyire egybevágnak az előttünk álló kihívásokról szóló nézetek és mennyire aktuális tettekre való felszólításuk.
A vezetők azon konkrét célt tűzték maguk elé, hogy felére csökkentsék a nagy szegénységben élők számát, egészséges ivóvízről, illetve elemi oktatásról gondoskodjanak mindenki számára, visszaszorítsák a HIV/AIDS terjedését, illetve egyéb fejlesztési célokat valósítsanak meg. Felszólítottak az ENSZ békefenntartó műveleteinek megerősítésére, hogy a sebezhető közösségek számíthassanak ránk a szükség órájában. Továbbá kértek bennünket, hogy harcoljunk az igazságtalanság és az egyenlőtlenségek, a terror és a bűnözés ellen, és óvjuk meg közös örökségünket, a Földet a jövő generációi számára.
A Nyilatkozatban a világ vezetői világos utasításokat adtak arra vonatkozóan, hogy a Világszervezetet hogyan igazítsuk az új évszázad követelményeihez. Jogosan aggódnak az ENSZ hatékonyságát illetően. Tetteket, s mindenekelőtt eredményeket akarnak. Én és munkatársaim újfent elkötelezzük magunkat e feladat végrehajtása mellett. Végsősorban azonban maguk a vezetők alkotják az Egyesült Nemzeteket. Az ő hatalmukban áll, s ezért az ő felelősségük is az általuk felállított célok megvalósítása. Nekik, valamint választópolgáraiknak, a világ népeinek azt mondom: csak Önöktől függ, megfelel-e az ENSZ e kihívásnak, amelyeket meghatároztak. Nekik és választópolgáraiknak, a világ népeinek azt mondom: csak önök tudják elhatározni, vajon az ENSZ a kihívásnak megfelel-e.
Kofi A. Annan
az ENSZ főtitkára
ENSZ Millenniumi nyilatkozat
Értékek és elvek
1. Mi, állam- és kormányfők, összegyűltünk az ENSZ székhelyén, New Yorkban, 2000. szeptember 6-8. között, egy új millennium hajnalán, hogy újra megerősítsük hitünket a Világszervezetben és Alapokmányában, mint a békésebb, virágzóbb és igazságosabb világ nélkülözhetetlen alapjaiban.
2. Elismerjük, hogy - saját egyedi társadalmaink iránti önálló felelősségünk mellett - közös felelősséggel tartozunk azért, hogy az emberi méltóság, egyenlőség és igazságosság elveit globális szinten fenntartsuk. Vezetőként ezért a világ valamennyi népe iránt kötelezettségünk van, különösen a leginkább sebezhetők, elsősorban a világ gyermekei iránt, akiké a jövő.
3. Megerősítjük elkötelezettségünket az ENSZ Alapokmányának céljai és elvei mellett, amelyek időtállónak és egyetemesnek bizonyultak. Valójában azok ösztönző helytállósága és teherbíró képessége megnőtt, amint a nemzetek és népek fokozottan összekötődnek és kölcsönösen függnek egymástól.
4. Eltökélt szándékunk, hogy az Alapokmány céljainak és elveinek megfelelő igazságos és tartós békét teremtünk az egész világon. Újra elkötelezzük magunkat, hogy támogatunk minden erőfeszítést valamennyi állam szuverén egyenlősége fenntartásáért, területi sérthetetlenségük és politikai függetlenségük tiszteletben tartásáért, a viták békés eszközökkel történő megoldásáért összhangban az igazságosság és a nemzetközi jog elveivel, a gyarmati uralom és idegen megszállás alatt lévő népek önrendelkezési jogáért, az államok belső ügyeibe való be nem avatkozásért, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásáért, minden személy egyenlő jogainak tiszteletben tartásáért fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül, valamint a gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius jellegű nemzetközi problémák megoldásában a nemzetközi együttműködésért.
5. Úgy hisszük, hogy a fő kihívás, amellyel ma szembe kell néznünk, annak biztosítása, hogy a globalizáció a világ valamennyi népe számára pozitív erővé váljon. Miközben a globalizáció nagy lehetőségeket jelent, előnyeit jelenleg nagyon egyenlőtlenül élvezik, míg költségeit egyenlőtlenül viselik. Elismerjük, hogy a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok sajátos nehézségekkel néznek szembe e központi kihívásra adandó válaszadáskor. Így a globalizáció, csak egy közös jövőt - amely közös emberiségünkön alapul, annak valamennyi különbözőségével együtt - létrehozó széles körű és kitartó erőfeszítések révén tehető teljes mértékben befogadóvá és igazságossá. Az erőfeszítéseknek globális szinten ki kell terjedniük olyan politikai irányvonalakra és intézkedésekre, amelyek megfelelnek a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok szükségleteinek, továbbá amelyeket azok hatékony részvételével alakítanak ki és valósítanak meg.
6. Bizonyos alapvető értékeket elsőrendű fontosságúnak tartunk a nemzetközi kapcsolatok terén a huszonegyedik században. Ezek közé tartozik:
Szabadság. A férfiaknak és nőknek joguk van arra, hogy méltóságban, éhínségtől, valamint erőszaktól, elnyomástól és igazságtalanságtól való félelemtől mentesen éljék életüket és neveljék gyermekeiket. A nép akaratára épülő demokratikus és részvételen alapuló kormányzás biztosítja legjobban ezeket a jogokat.
Egyenlőség. Egyetlen egyéntől és nemzettől sem lehet megtagadni azt a lehetőséget, hogy élvezze a fejlődésből származó előnyöket. A nők és férfiak egyenlő jogait és lehetőségeit biztosítani kell.
Szolidaritás. A globális kihívásokat oly módon kell kezelni, hogy a költségek és terhek igazságosan oszoljanak meg a méltányosság és a társadalmi igazságosság alapelveivel összhangban. Azok, akik szenvednek, vagy akik legkevésbé élvezik a globalizáció előnyeit, megérdemlik a segítséget azoktól, akik abból a legnagyobb hasznot húzzák.
Tolerancia. Az embereknek tisztelniük kell egymást hitük, kultúrájuk és nyelvük teljes sokféleségében. A társadalmon belüli és a társadalmak közötti különbözőségektől nem szabad félni, azokat nem szabad elnyomni, hanem az emberiség drága értékeként kell becsben tartani. A civilizációk közötti béke és párbeszéd kultúráját aktívan kell támogatni.
A természet tisztelete. Valamennyi élő fajt és természeti erőforrást körültekintéssel kell kezelni a fenntartható fejlődés elvének megfelelően. Csak ily módon tudjuk megőrizni a természet felmérhetetlen gazdagságát, és azt utódainknak átadni. A jelenlegi fenntarthatatlan termelési és fogyasztási mintákat meg kell változtatni jövőbeni saját és utódaink jövőbeni jóléte érdekében.
Közös felelősség. A világméretű gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése kezelésének felelősségét meg kell osztani a világ nemzetei között, és azt multilaterálisan kell gyakorolni. Az ENSZ-nek, mint a világ legegyetemesebb és legreprezentatívabb szervezetének központi szerepet kell játszania.
7. Annak érdekében, hogy ezek a közös értékek a gyakorlatban is megjelenjenek, kulcsfontosságú célokat jelöltünk meg, amelyeknek különös jelentőséget tulajdonítunk.
Béke, biztonság és leszerelés
8. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy megszabadítsuk népeinket a háború borzalmaitól, akár államokon belüli, akár azok közötti, amely több mint 5 millió ember életét követelte az elmúlt évtizedben. Arra is törekszünk, hogy megszüntessük a tömegpusztító fegyverek által keltett veszélyt.
9. Ezért elhatározzuk, hogy
Megerősítjük a törvényesség tiszteletben tartását nemzetközi ügyekben ugyanúgy, mint a nemzetiekben; különös tekintettel annak biztosítására, hogy a tagállamok végrehajtsák a Nemzetközi Bíróság határozatait az ENSZ Alapokmányának megfelelően olyan ügyekben, amelyeknek részesei.
Hatékonyabbá tesszük az ENSZ-t a béke és biztonság fenntartásában azáltal, hogy biztosítjuk számára azokat az erőforrásokat és eszközöket, amelyek szükségesek a konfliktusok megelőzéséhez, a viták békés rendezéséhez, a békefenntartáshoz, valamint a konfliktus utáni békeépítéshez és újjáépítéshez. Ebben az összefüggésben tudomásul vesszük az ENSZ Békefenntartási Bizottság jelentését és a Közgyűlés kérését, hogy a jelentés ajánlásait gyorsan vegyük figyelembe.
Megerősítjük az együttműködést az ENSZ és a regionális szervezetek között az Alapokmány VIII. fejezete előírásainak megfelelően.
Biztosítjuk, hogy a részes államok alkalmazzák a szerződéseket olyan területeken, mint a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés, valamint a nemzetközi humanitárius jog és emberi jogok, továbbá felhívunk minden államot, hogy mérlegelje a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának az aláírását és ratifikálását.
Összehangolt akciót foganatosítunk a nemzetközi terrorizmus ellen, és amilyen gyorsan csak lehet, csatlakozunk valamennyi vonatkozó nemzetközi egyezményhez.
Megkettőzzük erőfeszítéseinket a nemzetközi kábítószer-probléma leküzdésére vonatkozó elkötelezettségünk megvalósítására.
Fokozzuk erőfeszítéseinket a transznacionális bűnözés valamennyi formája elleni harcban, beleértve az emberkereskedelmet és -csempészetet, valamint a pénzmosást.
Minimalizáljuk az ENSZ gazdasági szankcióinak kedvezőtlen hatását az ártatlan lakosságra, az ilyen szankciórendszereket rendszeres vizsgálat tárgyává tesszük, és megszüntetjük a szankciók harmadik felekre gyakorolt kedvezőtlen hatását.
Arra törekszünk, hogy megszabaduljunk a tömegpusztító fegyverektől, különösen az atomfegyverektől, és valamennyi lehetőséget nyitva hagyunk e cél elérése érdekében, beleértve egy nemzetközi konferencia összehívásának lehetőségét a nukleáris veszélyek megszüntetése módozatainak azonosítására.
Összehangolt akciót foganatosítunk a kézi lőfegyverek és könnyű fegyverek illegális kereskedelmének felszámolására, különösen azáltal, hogy a fegyverek átadását átláthatóbbá tesszük és támogatjuk a regionális leszerelési intézkedéseket, figyelembe véve a kézi lőfegyverek és könnyű fegyverek illegális kereskedelméről szóló közelgő ENSZ-konferencia valamennyi ajánlását.
Felkérünk valamennyi államot, hogy mérlegelje a taposóaknák alkalmazásának, készletezésének, gyártásának és átadásának betiltásáról és megsemmisítésükről szóló egyezményhez, valamint a hagyományos fegyverekre vonatkozó egyezmény taposóaknákról szóló módosított jegyzőkönyvéhez történő csatlakozást.
10. Sürgetjük a tagállamokat, hogy tartsák be az olimpiai fegyverszünetet mind egyénileg, mind kollektívan, most és a jövőben egyaránt, továbbá támogassák a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot a béke és az emberi megértés előmozdításáért a sporton és az olimpiai eszmén keresztül folytatott erőfeszítéseiben.
Fejlődés és a szegénység megszüntetése
11. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy férfi, nő és gyermek társainkat megszabadítsuk a túlzott szegénység nyomorúságos és elembertelenítő viszonyaitól, amelyeknek több mint egy milliárdan vannak jelenleg kitéve. Elköteleztük magunkat, hogy a fejlődéshez való jogot mindenki számára valósággá tegyük, és megszabadítsuk az egész emberiséget a nélkülözéstől.
12. Ezért elhatároztuk, hogy olyan környezetet teremtünk - mind nemzeti, mind globális szinten - amely elősegíti a fejlődést és a szegénység megszüntetését.
13. E célok elérésének sikere egyebek közt a jó kormányzáson múlik minden egyes országban. Nemzetközi szinten is a jó kormányzástól, valamint a pénzügyi, monetáris és kereskedelmi rendszerek átláthatóságától függ. Elköteleztük magunkat egy nyílt, igazságos, szabályokon alapuló, kiszámítható és megkülönböztetés mentes multilaterális kereskedelemi és pénzügyi rendszer mellett.
14. Aggódunk azok miatt az akadályok miatt, amelyekkel a fejlődő országoknak kell szembenézniük, amikor fenntartható fejlődésük finanszírozásához szükséges erőforrásaikat mobilizálják. Ezért minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a 2001-ben tartandó, a fejlődés finanszírozásáról szóló magas szintű nemzetközi és kormányközi esemény sikerét.
15. Foglalkozunk a legkevésbé fejlett országok speciális szükségleteivel is. Ezzel összefüggésben üdvözöljük a 2001. májusában tartandó harmadik ENSZ-konferenciát a legkevésbé fejlett országokról, és arra törekszünk, hogy biztosítsuk sikerét. Felkérjük az iparosodott országokat:
Lehetőleg már a konferencia idejére fogadjanak el egy illeték- és kvótamentes politikát lényegében valamennyi, a legkevésbé fejlett országokból származó exportra vonatkozóan;
További késedelem nélkül valósítsanak meg egy kiemelt adósságelengedő programot a súlyosan eladósodott szegény országok számára, és egyezzenek meg abban, hogy ezeknek az országoknak valamennyi hivatalos kétoldalú adósságát elengedik cserében azért, hogy azok kimutathatóan elkötelezik magukat a szegénység csökkentése mellett; valamint
Még kedvezőbb fejlesztési segítséget nyújtanak, különösen azoknak az országoknak, amelyek őszintén erőfeszítést tesznek arra, hogy erőforrásaikat a szegénység csökkentése érdekében használják.
16. Elhatároztuk azt is, hogy átfogóan és hatékonyan foglalkozunk az alacsony- és közepes jövedelmű fejlődő országok adósságproblémáival különféle nemzeti és nemzetközi intézkedéseken keresztül, amelyek célja adósságuk fenntarthatóvá tétele hosszú távon.
17. Azt is elhatároztuk, hogy foglalkozunk a kis szigetek fejlődő államainak sajátos szükségleteivel a barbadosi akcióprogram és a Közgyűlés huszonkettedik rendkívüli ülésszaka eredményeinek gyors és teljes mértékű megvalósítása révén. Szorgalmazzuk, hogy a nemzetközi közösség biztosítsa a sebezhetőségi index kifejlesztésében a kis szigetek fejlődő államai sajátos szükségleteinek a számításba vételét.
18. Elismerjük a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok sajátos szükségleteit és problémáit, sürgetjük mind a bilaterális, mind a multilaterális donorokat, hogy növeljék pénzügyi és technikai segítségüket ezen országcsoportnak a sajátos fejlődési szükségletei kielégítse érdekében, továbbá segítsék, hogy földrajzi akadályaikat tranzit szállítási rendszereik fejlesztése révén legyőzzék.
19. Továbbá elhatározzuk:
Felére csökkentjük 2015-re a világ azon embereinek az arányát, akiknek kevesebb a jövedelme, mint napi egy dollár, és azoknak az embereknek az arányát, akik éhínségtől szenvednek; továbbá ugyanakkorra a felére csökkentjük azoknak az arányát, akik nem juthatnak hozzá vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy egészséges ivóvizet igyanak.
Biztosítjuk, ugyanarra az időpontra, hogy a gyermekek mindenhol - fiúk és lányok egyaránt - teljes egészében befejezhessék általános iskolai tanulmányaikat, továbbá, hogy a lányoknak és fiúknak egyenlő esélyei legyenek a tanulás valamennyi szintjéhez való hozzáférésben.
Ugyanarra az időpontra háromnegyedével csökkentjük az anyasági halandóság, és kétharmadával az öt év alatti gyermekhalandóság jelenlegi mértékét.
Ugyanakkorra megállítjuk és elkezdjük visszaszorítani a HIV/AIDS terjedését, a malária és más jelentős betegségek veszedelmét, amelyek az emberiséget sújtják.
Különleges segítséget nyújtunk a HIV/AIDS következtében árvaságra jutott gyermekeknek.
2020-ra jelentős javulást érünk el legalább 100 millió nyomornegyedben lakó életében, amint azt a „Nagyvárosok nyomornegyedek nélkül" kezdeményezés javasolja.
20. Elhatározzuk szintén:
Támogatjuk a nemek közötti egyenlőséget és a nők felemelkedését, mint a szegénység, az éhínség és betegség elleni küzdelem hatékony módjait, és serkentjük az igazán fenntartható fejlődést.
Olyan stratégiákat fejlesztünk ki és valósítunk meg, amelyek a fiataloknak mindenhol valódi lehetőséget nyújtanak arra, hogy tisztességes és termékeny munkát találjanak.
Arra ösztönözzük a gyógyszeripart, hogy az alapvető gyógyszereket szélesebb körben tegyék elérhetővé és hozzáférhetővé mindazok számára, akiknek szüksége van rájuk a fejlődő országokban.
Erős partneri kapcsolatot fejlesztünk ki a magánszektorral és a civil társadalmi szervezetekkel a fejlődés elősegítése, valamint a szegénység felszámolása érdekében.
Biztosítjuk, hogy az új technológiák, különösen az információs és kommunikációs technológiák előnyei, összhangban az ECOSOC 2000 Miniszteri Nyilatkozatban foglalt ajánlásokkal, mindenki számára elérhetők legyenek.
Közös környezetünk megvédése
21. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megszabadítsuk az egész emberiséget - mindenek előtt gyermekeinket és unokáinkat -annak veszélyétől, hogy egy olyan bolygón kelljen élniük, amelyet az emberi tevékenység jóvátehetetlenül tönkretett, és amelynek erőforrásai már nem elegendőek szükségleteik kielégítésére.
22. Megerősítjük támogatásunkat a fenntartható fejlődés elveit illetően, beleértve azokat, amelyeket az ENSZ „Környezet és fejlődés" konferenciáján elfogadott XXI. század napirendje tartalmaz.
23. Ezért elhatározzuk, hogy valamennyi környezettel kapcsolatos cselekedetünkben a megőrzés és gondnokság új etikáját alkalmazzuk, és első lépésként elhatározzuk:
Minden erőfeszítést megteszünk, hogy biztosítsuk a Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépését, lehetőleg még az ENSZ „Környezet és fejlődés" konferenciájának tizedik évfordulójára 2002-ben, és nekikezdjünk az üvegházi gázok kibocsátásának szükséges csökkentéséhez.
Fokozzuk közös erőfeszítéseinket mindenféle típusú erdő kezelése, megőrzése és fenntartható fejlődése érdekében.
Nyomást gyakorlunk a Biológiai sokféleségről szóló egyezménynek, valamint az Elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezménynek a súlyos szárazsággal és/vagy elsivatagosodással veszélyeztetett országokban, különösen Afrikában történő teljes körű végrehajtása érdekében.
Megállítjuk a vízi erőforrások fenntarthatatlan kizsákmányolását vízgazdálkodási stratégiák kifejlesztése révén regionális, nemzeti és helyi szinteken, amelyek elősegítik mind az egyenlő hozzáférést, mind a megfelelő ellátást.
Fokozzuk az együttműködést a természeti és az ember okozta katasztrófák számának és hatásainak csökkentése érdekében.
Biztosítjuk az emberi géntérképre vonatkozó információkhoz való szabad hozzáférést.
Emberi jogok, demokrácia és jó kormányzás
24. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a demokrácia előmozdításáért, a törvényesség megerősítéséért csakúgy, mint valamennyi nemzetközileg elismert emberi jog és alapvető szabadság tiszteletben tartásáért, beleértve a fejlődéshez való jogot.
25. Ezért elhatározzuk:
Teljes mértékben tiszteletben tartjuk és megerősítjük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Arra törekszünk, hogy teljes mértékben megvédjük és elősegítsük országainkban a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat mindenki számára.
Megerősítjük országaink képességét a demokrácia elvei és gyakorlatai érvényre juttatása és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, beleértve a kisebbségi jogokat.
Harcolunk a nők elleni erőszak valamennyi formája ellen, és végrehajtjuk a Nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt.
Intézkedéseket foganatosítunk, hogy biztosítsuk a migránsok, vándormunkások és családjaik emberi jogainak tiszteletben tartását és védelmét, megszüntetjük a számos társadalomban meglévő és egyre gyakoribb faji megkülönböztetés és idegengyűlölet okozta cselekményeket, és támogatjuk a nagyobb harmóniát és türelmességet valamennyi társadalomban.
Közösen munkálkodunk a minél több embert magába foglaló politikai folyamatokért, lehetővé téve országainkban valamennyi állampolgár valódi részvételét.
Biztosítjuk a tömegtájékoztató eszközök szabadságát, hogy elláthassák alapvető szerepüket, és biztosítjuk a nyilvánosság jogát az információ eléréséhez.
A sebezhető megvédése
26. Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek és a teljes polgári lakosság, amelyek aránytalanul szenvednek a természeti katasztrófák, a fajirtás, a fegyveres konfliktusok és más humanitárius veszélyhelyzetek következményeitől, minden segítséget és védelmet megkapjanak, hogy újrakezdhessék a normális életet olyan gyorsan, ahogy csak lehet.
Ezért elhatározzuk:
Kiterjesztjük és megerősítjük a polgárok védelmét bonyolult veszélyhelyzetekben a nemzetközi humanitárius jognak megfelelően.
Erősítjük a nemzetközi együttműködést, beleértve a terhek megosztását, és a humanitárius segítség koordinálását azokban az országokban, amelyek menekülteket látnak vendégül, továbbá segítünk valamennyi menekültnek és otthonaikból elüldözötteknek, hogy önkéntesen, biztonságosan és méltóságosan visszatérjenek otthonaikba, továbbá zökkenőmentesen újra integrálódjanak társadalmukba.
Ösztönözzük a Gyermek jogairól szóló egyezmény, továbbá a gyermekek részvételéről fegyveres konfliktusokban, valamint a gyermekek kereskedelméről, a gyermek-prostitúcióról és a gyermek-pornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyveinek ratifikálását és teljes megvalósítását.
Afrika sajátos szükségleteinek kielégítése
27. Támogatjuk a demokrácia megszilárdítását Afrikában és segítjük az afrikaiakat a tartós békéért, a szegénység megszüntetéséért és a fenntartható fejlődésért folytatott küzdelmükben, ezáltal is bevonva Afrikát a világgazdaság főáramlatába.
28. Ezért elhatározzuk:
Teljes mértékben támogatjuk a kialakulóban lévő demokráciák politikai és intézményi struktúráit Afrikában.
Ösztönözzük és fenntartjuk a regionális és szubregionális mechanizmusokat a konfliktusok megakadályozására és a politikai stabilitás előmozdítására, továbbá biztosítjuk az erőforrások megbízható áramlását a békefenntartó műveletek számára a kontinensen.
Sajátos intézkedéseket foganatosítunk a szegénység megszüntetése és a fenntartható fejlődés kihívásainak kezelésére Afrikában, beleértve az adósság eltörlését, a jobb piacelérést, a fokozott hivatalos fejlesztési segítséget és a megnövelt külföldi közvetlen befektetés áramlását, valamint a technológia átadását.
Segítjük Afrikát képességei kiépítésében, hogy kezelni tudja a HIV/AIDS járványt és más fertőző betegségeket.
Az ENSZ megerősítése
29. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy az ENSZ-t hatékonyabb eszközzé tegyük mindezeknek a prioritásoknak a megvalósítása érdekében: a fejlődésért folyó harc a világ valamennyi népe érdekében, harc a szegénység, a tudatlanság és betegség ellen; harc az igazságtalanság ellen; harc az erőszak, a terror és a bűnözés ellen; valamint harc közös otthonunk fokozatos gyengülése és pusztulása ellen.
30. Ezért elhatározzuk:
Megerősítjük a Közgyűlés központi pozícióját, mint az ENSZ fő tanácskozó, politika-csináló és képviseleti szervét, és képessé tesszük e szerep hatékony ellátására.
Fokozzuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy a Biztonsági Tanács átfogó reformját minden tekintetben véghezvigyük.
Tovább erősítjük a Gazdasági és Szociális Tanácsot legutóbbi eredményeire építve, és segítjük, hogy az Alapokmányban előírt szerepének eleget tegyen.
Megerősítjük a Nemzetközi Bíróságot a célból, hogy biztosítsuk az igazságosságot és törvényességet a nemzetközi ügyekben.
Ösztönözzük a rendszeres konzultációkat és a koordinációt az ENSZ főszervei között funkcióik végzése során.
Biztosítjuk, hogy a Világszervezet időben és kiszámítható módon megkapja a feladatai végrehajtásához szükséges erőforrásokat.
A Titkárságot arra ösztönözzük, hogy a legjobban használja ki ezeket az erőforrásokat, a Közgyűlés által elfogadott világos szabályoknak és eljárásoknak megfelelően, valamennyi tagállam érdekében, a rendelkezésre álló legjobb menedzsment gyakorlatok és technológiák alkalmazása révén, továbbá azokra a feladatokra történő összpontosítás révén, amelyek tükrözik a tagállamok által elfogadott prioritásokat.
Támogatjuk az ENSZ és kisegítő személyzete biztonságáról szóló egyezmény pontos betartását.
Biztosítjuk a politikai irányvonalbeli nagyobb következetességet és a jobb együttműködést az ENSZ, a szakosított intézményei, a Bretton Woods-i Intézmények és a Kereskedelmi Világszervezet, valamint más multilaterális testületek között azzal a szándékkal, hogy a béke és fejlődés problémáinak kezelésében teljes koordinációt valósítsunk meg.
Erősítjük a további együttműködést az ENSZ és a nemzeti parlamentek között világszervezetük, az Interparlamentáris Unión keresztül, különféle területeken, beleértve a békét és biztonságot, a gazdasági és társadalmi fejlődést, a nemzetközi jogot és az emberi jogokat, valamint a demokráciát és a nemek közötti kérdéseket.
Általában nagyobb lehetőséget biztosítunk a magánszektor, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom számára, hogy hozzájáruljanak a Világszervezet céljai és programjai megvalósításához.
31. Felkérjük a Közgyűlést, hogy rendszeresen tekintse át a Nyilatkozat előírásainak megvalósításában elért előrehaladást, és felkérjük a Főtitkárt, hogy a Közgyűlésben történő megvitatásra készítsen periodikus jelentéseket, amelyek további akciók alapjául szolgálnak.
32. E történelmi alkalommal ünnepélyesen újra megerősítjük, hogy az ENSZ az egész emberiség családjának nélkülözhetetlen közös háza, amelyen keresztül szándékozunk megvalósítani a békéért, az együttműködésért és a fejlődésért folyó egyetemes törekvéseinket. Ezért elkötelezzük magunkat e közös célok korlátlan támogatása és elérésük iránti elhatározásunk mellett.
A/RES/55/2 határozat
2000. szeptember 8.