Nemzetközi Bíróság

(www.icj-cij.org)

A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice - ICJ) - amelynek székhelye Hágában, Hollandiában van - az ENSZ legfőbb bírói szerve. Részes államok közötti jogi vitákat old meg, továbbá tanácsadó véleményt ad az ENSZ-nek és szakosított intézményeinek. Alapszabálya az ENSZ Alapokmányának szerves része.

A Bíróság nyitva áll minden állam előtt, amelyek részesei Alapszabályának, ez automatikusan magába foglalja az összes ENSZ-tagállamot. Csak államok lehetnek peres ügyek részesei a Bíróság előtt, és csak azok utalhatnak ügyeket a Bíróság elé. A Bíróság nem nyitott magánszemélyek, jogi személyek és nemzetközi szervezetek előtt.

A Közgyűlés és a Biztonsági Tanács a Nemzetközi Bíróságtól bármely jogi kérdésben tanácsadó véleményt kérhet. Az ENSZ más szervei és a szakosított intézmények a Közgyűlés felhatalmazása esetén, a tevékenységük körébe eső jogi kérdésekben szintén tanácsadó véleményt kérhetnek a Bíróságtól.

Joghatóság

A bíróság joghatósága kiterjed minden olyan kérdésre, amelyet az államok elé utalnak, és minden olyan ügyre, amelyről az ENSZ Alapokmánya, vagy nemzetközi szerződések és egyezmények rendelkeznek. Az államok előzetesen elkötelezhetik magukat, hogy a Bíróság joghatóságát elfogadják, akár a Bíróság elé történő utalást előíró szerződés vagy egyezmény aláírásával, akár erre vonatkozó nyilatkozattal. A kötelező joghatóságot elfogadó ilyen nyilatkozatok gyakran tartalmaznak fenntartásokat, amelyek bizonyos kategóriába tartozó ügyeket kizárhatnak.

A Bíróság Alapszabályának megfelelően a hozzá benyújtott vitás kérdések eldöntésében az alábbiakat alkalmazza:

  • azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg;
  • a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát;
  • a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket; és
  • a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítását.

Tagság

A Bíróság a Közgyűlés és a Biztonsági tanács által külön-külön megválasztott 15 bíróból áll. (A Bíróságnak eddigi egyetlen magyar tagja Herczeg Géza akadémikus, akit 1994-ben választottak meg erre a posztra - a szerk.) Őket felkészültségük alapján választják ki, továbbá gondoskodnak arról, hogy biztosítsák a világ fő jogi rendszereinek a Bíróságban való képviseletét. Nem lehet a testület tagja két azonos állampolgárságú bíró. A bírákat kilencéves időszakra választják, és újra megválaszthatók. A bírák semmilyen más foglalkozást nem űzhetnek hivatali időszakuk folyamán.
A Bíróság általában plenáris üléseket tart, de ha a résztvevők kérik, létrehozhatnak kisebb csoportokat is, amelyeket kamarának (chambers) hívnak. A kamarák által hozott ítéleteket úgy kell tekinteni, mintha a teljes Bíróság hozta volna. A Bíróság továbbá létrehozott egy Környezetügyi Kamarát és évente megalakít egy Ügyrendi Kamarát (Chamber of Summary Procedures).