Magyar ENSZ Társaság

Choose your language

MagyarEnglish
Negyedik fejezet

Mit tesz az ENSZ az emberi jogok és az igazságosság érdekében?

"Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van"
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948

  1. Mit tesz az ENSZ az emberi jogokért?
  2. Az Emberi Jogi Tanács
  3. Az emberi jogok előmozdítása érdekében…
  4. Hogyan védi az ENSZ a társadalom sebezhető csoportjait?
  5. Mit tesz az ENSZ a nők egyenjogúságának előmozdítása érdekében?
  6. Hogyan segíti az ENSZ a demokratizálódást?
  7. Miért van szükségünk Nemzetközi Büntető Bíróságra?

Mit tesz az ENSZ az emberi jogokért?

Az ENSZ egyik jelentős vívmánya az emberi jogokra vonatkozó törvények átfogó rendszerének megalkotása volt, melyhez a világ valamennyi nemzete csatlakozhat. Ugyanakkor az ENSZ hatásos módszereket dolgozott ki az emberi jogok védelmére, amelyből az embereknek haszna származik szerte a világon.

Az ENSZ sokféle módon támogatja az emberi jogok védelmét:

  • Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa felveti a problémát kormányoknak, reagál az emberi jogokkal való visszaélésekre, és lépéseket tesz az erőszak megakadályozása érdekében.

  • Az ENSZ főtitkára és az Emberi Jogi Főbiztos különféle emberi jogi helyzetekben és kérdésekben bizalmasan felhívja a kormányok figyelmét olyan emberi jogi problémákra, mint például az elítéltekkel való bánásmód, illetve a halálbüntetés átváltoztatásának ügye.

  • Bizonyos ENSZ emberi jogi egyezmények alapján az állampolgárok fellebbezéssel élhetnek az államokkal szemben jogaik állítólagos megsértése miatt, bizonyos előfeltételek megléte esetén, beleértve minden hazai jogorvoslati lehetőség kimerítését.

  • 2006. március 15-én a Közgyűlés létrehozta az Emberi Jogi Tanácsot a korábbi ENSZ Emberi Jogok Bizottsága helyett. Az új testület, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy az ENSZ emberi jogi szervezetének javítsa a hatékonyságát és emelje státuszát – közvetlenül a Közgyűlésnek jelent. (Lásd alább az Emberi Jogi Tanácsot.)

AZ EMBERI JOGI TANÁCS

Elismervén, hogy a béke és biztonság, a fejlődés és az emberi jogok az ENSZ-rendszer pillérei, valamint a kollektív biztonság és jólét alapjai, a Közgyűlés 2006. március 15-én létrehozta az új Emberi Jogi Tanácsot, amely a korábbi ENSZ Emberi Jogok Bizottságát helyettesíti.

Az új Tanács felépítése tükrözi a folyamatos reform szellemét az ENSZ-nél. Egyrészt továbbviszi és épít a korábbi Bizottság eredményeire, másrészt az Emberi Jogi Tanács jelentős új jellemvonásokat testesít meg. Például:

  • Az Emberi Jogi Tanács 47 tagjának meg kell szereznie a szavazatok többségét a 192 tagú Közgyűlésben, és a választás titkos szavazással történik. A korábbi Bizottságnak 53 tagja volt, akiket a regionális csoportok jelöltek közfelkiáltással vagy 28 vagy kevesebb többségi szavazattal történő elfogadásra.
  • A Tanács tagjait három évre választják, és maximum két egymást követő ciklusban lehetnek tagok.
  • A Tanács tagjainak a megválasztásakor figyelembe veszik az emberi jogok támogatásához és védelméhez való hozzájárulásukat, valamint önkéntes felajánlásaikat és elkötelezettségüket azokhoz. A tagoktól elvárják, hogy az emberi jogok támogatása és védelme terén megfelelnek a legmagasabb normáknak, és teljes mértékben együttműködnek a Tanáccsal.
  • Ezért a Tanács valamennyi tagját alávetik egy általános periodikus felülvizsgálatnak annak biztosítása érdekében, hogy betartják-e azokat a normákat, amelyek érvényesítését szorgalmazzák. Az emberi jogok durva és rendszeres megsértése miatt a Közgyűlés felfüggesztheti tagságukat a Közgyűlésben jelenlévők és szavazók kétharmados többségének szavazata által.
  • Az új Tanács az emberi jogi válságokkal akkor foglalkozik, amikor azok felmerülnek. Nem úgy mint a Bizottság, amely évente egy hathetes ülésszakot tartott, az Emberi Jogi Tanács nem kevesebb, mint három ülésszakot tart évente, nem kevesebb mint tíz hétig összesen – továbbá rendkívüli sürgősségi ülésszakokat hirdethetnek bármikor tagjai egyharmadának a támogatásával.
  • A Közgyűlés – öt évvel a létrehozása után - 2011-ben tekinti át a Tanács munkáját és a működését, amikor is fennáll annak a lehetősége, hogy megegyeznek abban, hogy az ENSZ főszerve rangjára emeljék.
  • A Tanács által kinevezett – a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok - nemzetközileg elismert szakértői figyelemmel kísérik, és jelentést tesznek meghatározott országok emberi jogi helyzetéről, valamint az emberi jogok megsértéséről a világ bármely részében.
  • Az Emberi Jogi Főbiztosság támogatja mindezeket az erőfeszítéseket. Olyan tevékenységeken keresztül nyújt szakmai segítséget a kormányoknak - segítvén az emberi jogi kötelezettségek betartását - mint például a rendőrség és bírók képzése, törvényhozási tanácsadás és nemzeti emberi jogi intézmények létrehozása.
  • A sokoldalú békefenntartó műveletek mandátumának része az érintett népesség emberi jogainak védelme és előmozdítása.
  • Az ENSZ támogatja a nemzetközi emberi jogokat és a humanitárius jogokat súlyosan megsértők felelősségre vonhatóságát. Az ENSZ két Nemzetközi Törvényszéke - melyeket kifejezetten a volt Jugoszláviában, illetve Ruandában elkövetett bűntettek kivizsgálása érdekében hoztak létre – segítette a háborús bűnösök bíróság elé állítását.
  • 2002 januárjában az ENSZ és Sierra Leone kormánya Külön Bíróságot hozott létre azzal a céllal, hogy az ország évtizedes polgárháborúja idején a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzeti jogot súlyosan megsértő személyeket bíróság elé állítsák. A Bíróság független az ENSZ-től és a kormánytól. A jugoszláviai és ruandai törvényszékekkel ellentétben ezt közvetlenül a tagállamok önkéntes hozzájárulásából finanszírozzák.

Ugrás az oldal tetejére

Az emberi jogok előmozdítása érdekében…

Az ENSZ segítségével az emberi jogok az emberek ügyévé váltak mindenhol, melyet a kormányok egyre kevésbé hagyhatnak figyelmen kívül. Az ENSZ úttörő munkát a végzett a következő területeken:

  • Az ENSZ megalkotta az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényét, mely magában foglalja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (1948), és a két 1966. évi Nemzetközi Emberi Jogi Egyezségokmányt - a polgári és politikai, illetve gazdasági, szociális és kulturális jogokról - amelyek a Nyilatkozat számos előírását jogilag is kötelezővé teszik a részes államok számára.
  • Az ENSZ több mint 80 nemzetközi egyezményt, nyilatkozatot és más okiratot dolgozott ki és fogadott el a politikai, polgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok terén.
  • Az ENSZ tartós apartheid-ellenes kampányával – kezdve a fegyver-embargótól egészen a nemzetközi egyezményekig - hozzájárult Dél-Afrikában az 1948-tól 1994-ig tartó, intézményesített faji megkülönböztetésen alapuló apartheid rezsim eltörléséhez. A fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és a kapcsolódó türelmetlenséggel szembeni világkonferencia 2001-ben konkrét javaslatokat dolgozott ki az emberi sokféleséget fenyegető erők ellensúlyozása érdekében.
  • Az ENSZ sikeresen tárgyalta meg a Gyermek jogairól szóló 1989. évi Egyezmény két fakultatív jegyzőkönyvét, mely szerint a részes államok megegyeztek abban, hogy megtiltják 18 év alatti gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételét; továbbá megegyeztek abban, hogy megtiltják a gyermekek, a gyermek prostitúció és gyermek pornográfia árusítását. Mindkettő 2002 elején lépett hatályba.

Ugrás az oldal tetejére

Hogyan védi az ENSZ a társadalom sebezhető csoportjait?

Az ENSZ a társadalom sebezhető csoportjainak - a különösen nehéz körülmények közt élő kisebbségek, vendégmunkások, menekültek, őshonos lakosok, és gyermekek - védelmezője, helyzetük javítása érdekében dolgozik. A a társadalom sebezhető csoportjainak védelme érdekében olyan nemzetközi szerződéseket tárgyaltak meg az ENSZ-en keresztül, mint a Gyermek Jogairól szóló 1989. évi, valamint Valamennyi Vendégmunkás és Családjaik Jogainak Védelméről szóló 1990. évi egyezmény. Különféle ENSZ-mechanizmusok ellenőrzik, hogy az országok betartják-e a sebezhető csoportok jogaira vonatkozó emberi jogi egyezményekben megfogalmazott kötelezettségeiket, és a megsértésért felelősségre vonják az országokat.

Az ENSZ nemzetközi kampányokat is szervez annak érdekében, hogy növelje a globális tudatosságot a sebezhető csoportokat érintő problémákról. A világ 300 millió őshonos lakosa nevében az ENSZ meghirdette a Világ Őshonos Lakosainak az Évét (1993), és a Világ Őshonos Lakosainak a Nemzetközi Évtizedét (1994-2004), és tárgyalásokat folytat a jogaikra vonatkozó nyilatkozatról. A főtitkárnak a „gyermekek és a fegyveres konfliktusok” ügyével foglalkozó különmegbízottja a körülbelül 300 000 gyermek-katona legfőbb védelmezője. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet globális programot működtet a gyermekmunka felszámolása érdekében, miközben az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) az utcákon élő, háborús konfliktusokban érintett, illetve dolgozó gyermekek életkörülményeinek javítása érdekében projekteket valósít meg.

Ugrás az oldal tetejére

Mit tesz az ENSZ a nők egyenjogúságának előmozdítása érdekében?

Az ENSZ nagyban hozzájárult a nők helyzetének javításához azáltal, hogy élen járt a változások szorgalmazásában és felhívta a világ figyelmét a nők jogaira.

  • A nők egyenlő jogait az Alapokmány Bevezetője és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata tartalmazza, amelyek az alapvető emberi jogok közé emelik a nemek egyenlőségét.

  • Az ENSZ nemzetközi normákat állapított meg a nőket megillető jogokat illetően, és kidolgozta az ezek betartását az egész világon ellenőrző eszközrendszert. 1979-ben elfogadta "A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről" szóló egyezményt, amely egy nemzetközi törvény a nők jogainak védelmében, és elfogadott egy akciótervet is, amely e jogok garantálását tűzi ki célul az országokban. 2005 márciusáig 180 ország ratifikálta az Egyezményt, amely így már jogilag is kötelezi őket, hogy egyenlő jogokat biztosítsanak a nőknek. Egy független szakértőkből álló speciális ENSZ-bizottság ellenőrzi az Egyezmény végrehajtását.

  • Az 1946-ban megalakult, „Nők Helyzetével Foglalkozó ENSZ-bizottság” évenkénti ülésein megvitatja a nők jogait érintő kérdéseket, s javaslatokat tesz gyors intézkedést igénylő problémák megoldására, valamint elősegíti a nők jogainak támogatására vonatkozó nemzetközi törvényhozást.

  • Az ENSZ közreműködött a nők mozgósításában szerte a világon. Az 1975. évet a Nők Nemzetközi Évének nyilvánították, az 1976-tól 1985-ig tartó időszakot pedig a Nők ENSZ Évtizedének, azzal a céllal, hogy a nők jogaira irányítsák a figyelmet. Az ENSZ fórumot biztosít a világ női állampolgárainak, hogy egyesült erővel küzdhessenek jogaikért. 1975-ben rendezték meg a nők számára valaha is tartott legelső világkonferenciát Mexikóvárosban, melyet a koppenhágai (1980), a nairobi (1985), a pekingi (1995) világkonferencia követett. 2000 júniusában a Közgyűlés rendkívüli ülésszakot tartott a pekingi konferencia folytatásaként a „Nemek Közötti Egyenlőség, Fejlődés és Béke a XXI. Században” témában.

  • Két ENSZ testület kizárólag a nők ügyeivel foglalkozik. Az ENSZ Fejlesztési Alapja a Nők Számára (UNIFEM) nőket szolgáló innovációs fejlesztéseket finanszíroz, főként a fejlődő világ vidéki területein. A Nők Előrehaladásával foglalkozó Nemzetközi Kutató és Oktató Intézet (INSTRAW) új információs technológiákat használ annak érdekében, hogy elősegítse a nők előmenetelét, és csatlakozását az információs társadalomhoz.(www.un.org/womenwatch)

Ugrás az oldal tetejére

Hogyan segíti az ENSZ a demokratizálódást?

Az ENSZ egyre több, a segítségét igénylő országokban támogatja a demokratizálódást. A választások előkészítésében és megtartásában adott szakmai segítségével az ENSZ több mint 85 országban erősítette meg a demokratikus folyamatot. Megszervezte az 1993. évi kambodzsai választásokat, illetve független megfigyelőket küldött a választások szabadságának és tisztaságának biztosítása érdekében olyan országokba, mint Namíbia, Nicaragua, Haiti, El Salvador, Dél-Afrika és Libéria. Az ENSZ elősegítette a fegyveres ellenálló mozgalmak pártokká szerveződését - például El Salvadorban, Mozambikban és Guatemalában.

A demokrácia megerősítése érdekében az ENSZ segít kiépíteni és megerősíteni jól funkcionáló, számon kérhető folyamatokat és intézményeket politikai, jogi és közigazgatási területeken. Az ENSZ Fejlesztési Programja sok országban támogatja a demokratikus kormányzatot a parlamentáris folyamatok megerősítésében, a jogrendszer fejlesztésében és a korrupció elleni harcban. Az Emberi Jogi Főbiztossága tanácsot ad az emberi jogi törvények kibővítésére, a büntető törvénykönyvek fejlesztésére, illetve a szólásszabadság védelmére vonatkozóan.

Az ENSZ több mint 85 országban segítette a választásokat a demokratikus folyamat megerősítése érdekében.

Ugrás az oldal tetejére

Miért van szükségünk Nemzetközi Büntető Bíróságra?

A Nemzetközi Büntetőbíróságot a népirtás, háborús, illetve emberiség ellen elkövetett bűnök kivizsgálására hozták létre. Megalakítása már régóta az ENSZ napirendjén volt, de kambodzsai, ruandai, illetve a volt jugoszláviai rémületet keltő mészárlások még inkább sürgőssé tették ezt. A Közgyűlés által, több mint 100 tagállam részvételével felállított bizottság dolgozta ki a Bíróság Alapszabályát, amelyet 120 tagállam hagyott jóvá egy Rómában tartott, 1998-as konferencián. Miután a minimálisan 60 tagállam ratifikálta a dokumentumot, a Bíróság 2002. július 1-jén megkezdte működését. 2006 elejéig 100 tagállam ratifikálta a Bíróság Alapszabályát.

A hollandiai Hágában székelő Bíróság 18 nemzetközileg elismert, 9 évre rotációs alapon választott bíróból áll. Így minden harmadik évben választásokat tartanak a testület hat helyének a betöltésére. A Bíróság nem része az ENSZ-nek, s azon államoknak tartozik felelősséggel, melyek ratifikálják Alapszabályát. Ezek az országok elfogadják, hogy a saját jogszabályok szerint bűnelkövetéssel vádolt állampolgárok ellen vádat emelhetnek, vagy átadják őket a Bíróságnak tárgyalásra.

A Bíróság Alapszabálya védelmez a jogtalan vádemeléssel szemben. Elsőbbséget biztosít a nemzeti bíróságoknak, egyúttal megköveteli, hogy az ő büntetőbíróságuk járjon el első fokon. A Bíróság csak akkor avatkozhat be, ha a nemzeti bíróságok képtelenek, illetve nem kívánnak döntést hozni. Ezen felül az ügyészeknek döntéseiket a jól meghatározott nemzetközi normák alapján kell megindokolni, mely eleve kizárja a politikailag motivált vádakat. Végezetül a Biztonsági Tanács az arra vonatkozó hivatalos kérése révén felfüggeszthet bármely bűnvádi eljárást alkalmanként maximum egy évig. Amint a Bíróság mindinkább a nemzetközi közösségre támaszkodik egyedülálló funkciója végrehajtásának érdekében, remélhetően véget vet a büntetlenségnek, és visszatartja a potenciális háborús bűnösöket.

Ugrás az oldal tetejére

Virtuart Web SolutionsFALEXX Portal System