A nemzetközi és magyar humanitárius segélypolitika alakulása

Dr. Fodor Erika, főtanácsadó, Külügyminisztérium

Aktualitások a délkelet-ázsiai szökőár katasztrófa kapcsán

Előadásom a nemzetközi és a magyar humanitárius segélypolitika alakulásáról, valamint a cunami-katasztrófa okozta nemzetközi segítségnyújtás tapasztalatairól szól.

Úgy vélem a téma iránti figyelem ma sokkal nagyobb, mint volt 2004. december 26-a előtt, amikor is Dél- és Délkelet-Ázsiában nagy erejű földrengés és szökőár olyan mértékű katasztrófahelyzetet okozott, melynek következtében a világ jóérzésű embereinek millióit sarkallta segítségnyújtásra.

Mielőtt rátérnénk e katasztrófa következtében kibontakozott nemzetközi és hazai szolidaritás áttekintésére, kezdjük témánkat egy kicsit távolabbról, annak megvizsgálásával, milyen szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban a humanitárius tevékenység, és milyen változások tapasztalhatóak az elmúlt évtizedben e téren.

A nemzetközi kapcsolatok fejlődését vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedben a humanitárius tevékenység szerte a világon egyre markánsabban jelenik meg, tekintettel arra, hogy megnövekedett a válsághelyzetek és katasztrófák száma, elhúzódó válságokkal élünk együtt. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi szinten mérve egyre nagyobb összegeket fordítunk a humanitárius akciókra.

Az OECD DAC által a hivatalos fejlesztési támogatási tevékenység (ODA) részeként nyilvántartott ún. Official Humanitarian Aid (OHA) 1990-2000 között a teljes ODA 5,63 %-áról 10,5 %- ára nőtt és a növekedés ezt követően is folyamatos.

Vagyis a donortevékenységen belül – amelynek nagy részét a fejlesztési együttműködés teszi ki -, jelentősen növekszik a humanitárius tevékenységre fordított rész. Azt elmúlt tizenöt évben nemcsak összegszerű növekedés figyelhető meg, hanem maga a humanitárius tevékenység tartalma is sokat változott, mondhatjuk úgy, igazodott a globalizáció időszakának konfliktusaihoz. A nagy nemzetközi segélyszervezetek szakosodtak és regionálisan is eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek.

Az ad hoc segélyezést, amelyre jellemző volt a legszükségesebb túlélési cikkek helyszínre szállítása, felváltotta a szakszerű segítségnyújtás, mely már különbséget tesz a sürgősségi, továbbá a tervezhető, elsősorban rehabilitációval, prevencióval és konfliktus-kezeléssel összefüggő segítségnyújtási formák között.

Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az EU és tagországainak gyakorlatában már ezek a tevékenységi formák dominálnak. A közös értékek mentén, továbbá ha az akciókban részt kívánunk venni, nekünk is ezekhez kell igazodni.

Mindenekelőtt válaszoljuk meg a következő kérdéseket:

  • Melyek a humanitárius válságot kiváltó okok?
  • Milyen új segélystratégiák alakultak ki a nagy nemzetközi donorszervezetek gyakorlatában?
  • Sikeresen alkalmazhatók-e ezek a segélystratégiák minden régióban?
  • Milyen tapasztalatok adódnak ebből a hazai, magyar gyakorlat számára?

Nézzük az első kérdést:

A világ humanitárius térképe ma igen szomorú képet mutat:

Bár a menekültek száma az elmúlt évben némileg csökkent még mindig igen magas, 9,6 millió. A lakóhelyüket elhagyók, elvándorlók száma, bár szintén csökkenő mértékű, de még mindig 23 millió. Új területek váltak éhség- veszélyeztetetté, még ott is, ahol a természeti adottságok egyébként lehetővé tennék az önellátást (Például Zimbabwe, ahol a rossz gazdaságpolitika és a növekvő AIDS-elhalálozás okozta munkaerő-hiány járul hozzá az éhség kialakulásához.

A humanitárius válsághelyzet kialakulásának alapvetően három kiváltó oka van:

  1. természeti katasztrófa, mely kialakulhat váratlanul, például földrengés, szökőár, rossz természeti adottság, éghajlati viszonyok miatt, például szárazság.
  2. Az ember által előidézett (man-made) válság, lehet fegyveres, katonai konfliktus, vagy emberi mulasztás miatti katasztrófa-helyzet, tűzvész, folyóvíz mérgezése, járványok terjedése prevenció elmulasztásával stb.
  3. strukturális válság alapvetően halmozott válság, amely hosszú időn keresztül alakul ki, amíg humanitárius válsághoz, vagy társadalmi konfliktushoz vezet és különösen sok áldozatot okoz a legszegényebb országokban.

Szub-Szaharai Afrikában például mindhárom forma egyszerre van jelen, a különböző okok miatt kialakult humanitárius válság halmozottan jelentkezik.

Nézzük az új humanitárius stratégiák alkalmazását:

Az új elképzelések abból indulnak ki, hogy a különböző típusú humanitárius válság megoldása, eredményes kimozdítása, eltérő módszereket, segítségnyújtást, stratégiát igényel.

Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a nemzetközi szervezetek a humanitárius szükségleteket jól mérjék fel és minél szélesebb nemzetközi koordináció ismerje meg ezeket az információkat. A helyi hatóságokkal, civil szervezetekkel együttműködve a szükségletek felmérése is gyorsabb és pontosabb lehet, emellett jobban tükrözi a helyi sajátosságokat, szokásokat is.

A nemzetközi humanitárius donor együttműködésnek íratlan szabályai vannak, amelyeket ezek a stratégiák messzemenően figyelembe vesznek:

  1. A válságba belépőnek rendelkezni kell „belépési és kilépési stratégiával”. Nem kezdheti meg akárhogyan és nem fejezheti be akármikor a humanitárius segítségnyújtást a donor. Ha rosszul méri fel a helyzetet veszélybe sodorhatja a segítségre szorulókat és a saját önkénteseit is. Ezért előfeltétel, hogy a nemzetközi humanitárius önkéntesek képzettek legyenek, rendelkezzenek mentési, szociális stb. szakismeretekkel. A válságból kilépés esetén pedig úgy kell elhagyni a humanitárius terepet, hogy a segítségre szorultak már rendelkezzenek a saját ellátásuk eszközeivel, lehetőségeivel.
  2. Hosszan tartó válság esetén jól használható az ún. LRRD stratégia (Linkage between Relief, Rehabilitation and Development): kapcsolat a segély, a rehabilitáció és a fejlesztés között, amely azt jelenti, hogy a nemzetközi donor tevékenység szereplői között még szélesebb és szövevényesebb szakmai koordináció szükséges, hogy a humanitárius segítségnyújtást követően megjelenjenek a rehabilitációt segítő szereplők, majd ehhez szorosan illeszkedjenek a fejlesztési együttműködés programjai, projektjei. (Ez a folyamat a cunami kapcsán előttünk zajlik)
  3. A strukturális válságok egy része az ún. elfelejtett válság (forgotten crisis). A válsághelyzetből ki kell mozdítani a helyi lakosságot s ez összetett feladat (forgotten needs): politikai, esetleg menekült-ügyi, gazdasági, termelést elősegítő, egészségügyi stb. egymásra épülő programok kidolgozását és megvalósítását jelenti, miközben a helyi lakosságot minderre fel kell készíteni.
  4. A katasztrófa-prevenció: humanitárius tréningek szervezését jelenti, melynek célja: alapfokon megtanítani a helyi lakosságot, mit kell tenni, hogy kevesebb áldozat és kár legyen ismétlődő természeti katasztrófa esetén. A tudományos szakemberek továbbképzése, modern eszközök használatának megismertetése stb. szintén e csoportba sorolható.
  5. Humanitárius tematikus programok: egészségügyi, vízellátási, higiéniára oktatás, AIDS elleni programok, gyermek-, anya és családtámogatási, élelmiszer-biztonsági programok sorozatáról van szó, amelyet válsághelyzetben, illetőleg válságmentes időszakban programozott humanitárius segítségnyújtásként, egyaránt alkalmazhatók stb.

Sikeresen alkalmazhatók-e az új stratégiák minden régióban?

Igen, az ENSZ szervezetei, az OECD és tagországai, az EU és tagországai használják, sikeresen alkalmazzák ezeket a módszerek, humanitárius segélytevékenységük folyamán.

Az Európai Unióban az erre hivatott intézmény az ECHO, az Európai Humanitárius Segélykoordinációs Iroda, amely 2004. november 1-jétől Főigazgatóságként (DG ECHO) működik.

Az EU és tagállamai a közösségi humanitárius tevékenységet az új európai alkotmányos szerződés hatályba lépéséig a Tanács 1257/1996. sz. Rendelete alapján végzik.

A Rendelet megfogalmazza azokat a humanitárius segélyformákat, amelyeket a különböző típusú nemzetközi események, válsághelyzetek bekövetkeztekor alkalmaznak, továbbá a koordináció szükségességét a Bizottság és a tagországok között. Az ECHO a tagországok NGO-ival és nemzetközi szervezetekkel hajtatja végre a programokat. Az ECHO az NGO-kkal keretegyezményt köt. A keretegyezmény megkötésének komoly feltételei vannak. Nemcsak két éves folyamatos és költségvetés szempontjából is átlátható segélyezési munkát kell felmutatni, hanem helyszíni tapasztalatokkal is rendelkezni kell.

Magyarországon eddig két civil szervezet, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Magyar Baptista Szeretetszolgálat humanitárius segélytevékenysége minősült olyan színvonalasnak, hogy az ECHO keret-megállapodást kötött velük. Az ECHO a jövőben az új tagállamok nemzeti Vöröskeresztjeivel is hasonló keretszerződést szeretne kötni.

Az Európai Alkotmány hatályba lépését követően a humanitárius segélyezésre vonatkozó tanácsi rendeleti szabályozást az „EU külső tevékenysége” cím alatt önálló fejezetként megfogalmazott rész tartalma szerint a „humanitárius acquis” váltja fel, amely hangsúlyozottan támaszkodik a nemzetközi humanitárius jog alapelveire, a függetlenség, a diszkrimináció-mentesség, a semlegesség és a pártatlanság elveinek tiszteltben tartására.

A humanitárius elvek hangsúlyozása azért fontos, mert a helyi konfliktusokban gyakran elemi emberi indulatok akadályozzák meg, hogy a humanitárius segítség minden rászorulóhoz eljusson, a szemben álló felek ezt gyakran megakadályozzák.

Az EU elvárja tagállamaitól a Nemzetközi Humanitárius Jog tiszteletben tartását és tartatását.

Az ECHO saját iroda-hálózattal rendelkezik a támogatott országokban. Tervei között szerepel saját szervezettségének javítása, továbbá a koordináció és a kommunikációs stratégia fejlesztése, az önkéntesek biztonságának javítása stb. A jobb koordináció érdekében regionális irodákat fejleszt ki a jövőben például a cunami sújtotta régiókban.

Milyen tapasztalatok adódnak mindezekből a hazai gyakorlat számára?

Új humanitárius tevékenységi formákat kell kialakítani, hogy be tudjunk kapcsolódni az ECHO programjaiba. Új területek lehetnek: rehabilitációs humanitárius projektek, programok, prevenciós humanitárius programok, menekült-ügyi programok, járványügyi, HIV/AIDS elleni programok, élelmiszersegély és élelmiszerellátási programok, a „good humanitarian donorship” OECD DAC által is elfogadott elv meghonosítása és alkalmazása a hazai gyakorlatban, humanitárius tevékenység megjelenése az oktatásban, új, szakmai humanitárius NGO-k megalakulása, humanitárius szakértők körének kialakítása stb.

A humanitárius segélytevékenység a magyar donorpolitika része, a nemzetközi fejlesztési együttműködési politikához illeszkedik. A Humanitárius Segélykoordináció kialakítása nagy előrelépés, amelyben minden civil szervezet, NGO, vagy érdekképviseleti szervezet megtalálhatja a saját profiljának megfelelő humanitárius tevékenységet. A katasztrófa-elhárítás, a polgári védelem bevonása a katonai-civil együttműködés humanitárius válság időszakban mind-mind aktuális kérdés.

Kiemelten kezeli a fiatalok bevonását az új európai alkotmány a humanitárius tevékenységekbe. Külön cikk - V. cím, VI. Fejezet, 3. szakasz III-321. cikk (5) pontja - szól arról, hogy létre kell hozni az Európai Önkéntes Humanitárius Szervezetét, melynek egyik célja éppen az európai fiatalok szolidaritásának kifejeződése, hogy az európai ifjúság bekapcsolódhasson a nemzetközi humanitárius akciókba.

Magyar humanitárius segélypolitika most van kialakulóban formailag és tartalmilag egyaránt.

A cunami következtében kialakult nemzetközi és hazai szolidaritás tapasztalatai:

Karácsony második napján december 26.-án, gyanútlan emberek tízezrei haltak meg a nagy erejű földrengés és szökőár-katasztrófában. Halottak száma még mindig nem pontos, de meghaladja a 280 ezret. Indonéziában Aceh tartományt sújtotta talán legsúlyosabban a szökőár, de Sri Lanka déli, keleti partja, a Maldív szigetek egy része és a thaiföldi turista paradicsom kedvenc helyei váltak romhalommá.

A nemzetközi szolidaritás nagy ereje mutatkozott meg és vagyunk tanúi ma is a példás segítőkészségnek.

A magyar humanitárius segélykoordinációs válságstáb már december 27.-én reggel összeült és a jó koordinációs eredményeként az esemény bekövetkeztétől számított 78 órán belül a magyar gyorssegély a helyszínen volt, magyar mentőalakulatok érkeztek, gyógyszersegélyeket, ivóvizet jutattunk el a rászorulóknak, először Sri Lankára, majd Indonéziába. A KÜM konzuli szolgálata pedig haladéktalanul megkezdte a magyar állampolgárok mentését és felkutatását.

A magyar humanitárius segítségnyújtás első szakasza a sürgősségi segítségnyújtás volt, amelyet a BM OKF (Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) és a nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező magyar segélyszervezetek indítottak el, melyhez önkéntes szakemberek, orvosok, vízmérnökök, ápolók és különböző szakemberek csatlakoztak.

A sürgősségi humanitárius segítségnyújtás január végén befejeződött és átadta a helyét a rehabilitációs segélymunkának. Ma is dolgoznak magyar pszichológusok, orvosok, szociális munkások Sri Lankán és a Magyar Vöröskereszt immár a 13. szállítmányát indította el Indonézia felé. Indonéziában, Aceh tartományban nehéz körülmények között dolgozó két orvos csoportunk szerencsésen és eredményesen befejezte munkáját és hazatért.

A magyar kormány a 2004 és 2005-ös költségvetési keretekből összesen 260 millió Ft-ot ajánlott fel a cunami károsultjainak megsegítésére, emellett a magyar lakossági adakozás 400-500 millió Ft-ot tesz ki, s a gyűjtések még nem fejeződtek be. A felajánlások egy része a sürgősségi szakaszban a magyar segélyszervezetek célba juttatásával már a helyszínen van, más része most a rehabilitációs szakaszban realizálódik. A költségvetési keretből finanszírozott segélyküldésnek kötött eljárásrendje van, ennek fontos része az ellenőrizhető elszámolás.

Az EU különböző fórumain és a nagy nemzetközi tudományos és donorkonferenciákon tovább folyik a támogatások koordinálása és a tapasztalatok levonása. Így például Kobe-ban (Japán) megtartott nemzetközi konferencián a tudományos előrejelző rendszerek kiépítése kapott figyelmet. A genfi donor konferencián a cunami károsultjainak megsegítése mellett hangsúlyt kapott az is, hogy az adakozások nem történhetnek meglévő, ismert válságok humanitárius igényeinek kielégítése ellen, nem csökkenthetik más régióba irányuló segélyek mértékét.

A magyar szolidaritás, a kormányzati és civil összefogás a tapasztalatok szerint példás volt. Ennek köszönhetjük, hogy a magyar segítségnyújtás több uniós rendezvényen kapott pozitív megítélést.

A január 7-i ÁKÜT-ön (Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa) elhangzott magyar külügyminiszteri javaslat értelmében készek vagyunk a magyar szakmai és tudományos tapasztalatok átadására (például árvízvédelem kapcsán közigazgatási eljárások stb.) a cunami sújtotta országok szakembereinek, ennek érdekében a közeljövőben nemzetközi workshop-ot szervezünk.

A magyar civil szervezetek folytatják a rehabilitációs projektek végrehajtását.

A GKM 4 milliárd Ft értékben kötött hitelnyújtás keretében kész újjáépítési programok végrehajtására.

A humanitárius tevékenység, a szolidaritás kifejezése minden magyar állampolgárnak joga. Ahhoz, hogy hatékony is legyen, közösen kell szervezettségünket javítani, a civil és hivatalos szférának ez egyaránt érdeke.