Aktualitások a délkelet-ázsiai szökőár katasztrófa kapcsán

Előadásom a nemzetközi és a magyar humanitárius segélypolitika alakulásáról, valamint a cunami-katasztrófa okozta nemzetközi segítségnyújtás tapasztalatairól szól.

Úgy vélem a téma iránti figyelem ma sokkal nagyobb, mint volt 2004. december 26-a előtt, amikor is Dél- és Délkelet-Ázsiában nagy erejű földrengés és szökőár olyan mértékű katasztrófahelyzetet okozott, melynek következtében a világ jóérzésű embereinek millióit sarkallta segítségnyújtásra.

Mielőtt rátérnénk e katasztrófa következtében kibontakozott nemzetközi és hazai szolidaritás áttekintésére, kezdjük témánkat egy kicsit távolabbról, annak megvizsgálásával, milyen szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban a humanitárius tevékenység, és milyen változások tapasztalhatóak az elmúlt évtizedben e téren.

A nemzetközi kapcsolatok fejlődését vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedben a humanitárius tevékenység szerte a világon egyre markánsabban jelenik meg, tekintettel arra, hogy megnövekedett a válsághelyzetek és katasztrófák száma, elhúzódó válságokkal élünk együtt. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi szinten mérve egyre nagyobb összegeket fordítunk a humanitárius akciókra.

Az OECD DAC által a hivatalos fejlesztési támogatási tevékenység (ODA) részeként nyilvántartott ún. Official Humanitarian Aid (OHA) 1990-2000 között a teljes ODA 5,63 %-áról 10,5 %- ára nőtt és a növekedés ezt követően is folyamatos.

Vagyis a donortevékenységen belül – amelynek nagy részét a fejlesztési együttműködés teszi ki -, jelentősen növekszik a humanitárius tevékenységre fordított rész. Azt elmúlt tizenöt évben nemcsak összegszerű növekedés figyelhető meg, hanem maga a humanitárius tevékenység tartalma is sokat változott, mondhatjuk úgy, igazodott a globalizáció időszakának konfliktusaihoz. A nagy nemzetközi segélyszervezetek szakosodtak és regionálisan is eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek.

Az ad hoc segélyezést, amelyre jellemző volt a legszükségesebb túlélési cikkek helyszínre szállítása, felváltotta a szakszerű segítségnyújtás, mely már különbséget tesz a sürgősségi, továbbá a tervezhető, elsősorban rehabilitációval, prevencióval és konfliktus-kezeléssel összefüggő segítségnyújtási formák között.

Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az EU és tagországainak gyakorlatában már ezek a tevékenységi formák dominálnak. A közös értékek mentén, továbbá ha az akciókban részt kívánunk venni, nekünk is ezekhez kell igazodni.

Mindenekelőtt válaszoljuk meg a következő kérdéseket:

• Melyek a humanitárius válságot kiváltó okok?
• Milyen új segélystratégiák alakultak ki a nagy nemzetközi donorszervezetek gyakorlatában?
• Sikeresen alkalmazhatók-e ezek a segélystratégiák minden régióban?
• Milyen tapasztalatok adódnak ebből a hazai, magyar gyakorlat számára?

Nézzük az első kérdést:

A világ humanitárius térképe ma igen szomorú képet mutat:

Bár a menekültek száma az elmúlt évben némileg csökkent még mindig igen magas, 9,6 millió. A lakóhelyüket elhagyók, elvándorlók száma, bár szintén csökkenő mértékű, de még mindig 23 millió. Új területek váltak éhség- veszélyeztetetté, még ott is, ahol a természeti adottságok egyébként lehetővé tennék az önellátást (Például Zimbabwe, ahol a rossz gazdaságpolitika és a növekvő AIDS-elhalálozás okozta munkaerő-hiány járul hozzá az éhség kialakulásához.

A humanitárius válsághelyzet kialakulásának alapvetően három kiváltó oka van: természeti katasztrófa, mely kialakulhat váratlanul, például földrengés, szökőár, rossz természeti adottság, éghajlati viszonyok miatt, például szárazság. Az ember által előidézett (man-made) válság, lehet fegyveres, katonai konfliktus, vagy emberi mulasztás miatti katasztrófa-helyzet, tűzvész, folyóvíz mérgezése, járványok terjedése prevenció elmulasztásával stb. strukturális válság alapvetően halmozott válság, amely hosszú időn keresztül alakul ki, amíg humanitárius válsághoz, vagy társadalmi konfliktushoz vezet és különösen sok áldozatot okoz a legszegényebb országokban.

Szub-Szaharai Afrikában például mindhárom forma egyszerre van jelen, a különböző okok miatt kialakult humanitárius válság halmozottan jelentkezik.

Nézzük az új humanitárius stratégiák alkalmazását:

Az új elképzelések abból indulnak ki, hogy a különböző típusú humanitárius válság megoldása, eredményes kimozdítása, eltérő módszereket, segítségnyújtást, stratégiát igényel.

Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a nemzetközi szervezetek a humanitárius szükségleteket jól mérjék fel és minél szélesebb nemzetközi koordináció ismerje meg ezeket az információkat. A helyi hatóságokkal, civil szervezetekkel együttműködve a szükségletek felmérése is gyorsabb és pontosabb lehet, emellett jobban tükrözi a helyi sajátosságokat, szokásokat is.

A nemzetközi humanitárius donor együttműködésnek íratlan szabályai vannak, amelyeket ezek a stratégiák messzemenően figyelembe vesznek:

1. A válságba belépőnek rendelkezni kell „belépési és kilépési stratégiával”. Nem kezdheti meg akárhogyan és nem fejezheti be akármikor a humanitárius segítségnyújtást a donor. Ha rosszul méri fel a helyzetet veszélybe sodorhatja a segítségre szorulókat és a saját önkénteseit is. Ezért előfeltétel, hogy a nemzetközi humanitárius önkéntesek képzettek legyenek, rendelkezzenek mentési, szociális stb. szakismeretekkel. A válságból kilépés esetén pedig úgy kell elhagyni a humanitárius terepet, hogy a segítségre szorultak már rendelkezzenek a saját ellátásuk eszközeivel, lehetőségeivel.
2. Hosszan tartó válság esetén jól használható az ún. LRRD stratégia (Linkage between Relief, Rehabilitation and Development): kapcsolat a segély, a rehabilitáció és a fejlesztés között, amely azt jelenti, hogy a nemzetközi donor tevékenység szereplői között még szélesebb és szövevényesebb szakmai koordináció szükséges, hogy a humanitárius segítségnyújtást követően megjelenjenek a rehabilitációt segítő szereplők, majd ehhez szorosan illeszkedjenek a fejlesztési együttműködés programjai, projektjei. (Ez a folyamat a cunami kapcsán előttünk zajlik)
3. A strukturális válságok egy része az ún. elfelejtett válság (forgotten crisis). A válsághelyzetből ki kell mozdítani a helyi lakosságot s ez összetett feladat (forgotten needs): politikai, esetleg menekült-ügyi, gazdasági, termelést elősegítő, egészségügyi stb. egymásra épülő programok kidolgozását és megvalósítását jelenti, miközben a helyi lakosságot minderre fel kell készíteni.
4. A katasztrófa-prevenció: humanitárius tréningek szervezését jelenti, melynek célja: alapfokon megtanítani a helyi lakosságot, mit kell tenni, hogy kevesebb áldozat és kár legyen ismétlődő természeti katasztrófa esetén. A tudományos szakemberek továbbképzése, modern eszközök használatának megismertetése stb. szintén e csoportba sorolható.
5. Humanitárius tematikus programok: egészségügyi, vízellátási, higiéniára oktatás, AIDS elleni programok, gyermek-, anya és családtámogatási, élelmiszer-biztonsági programok sorozatáról van szó, amelyet válsághelyzetben, illetőleg válságmentes időszakban programozott humanitárius segítségnyújtásként, egyaránt alkalmazhatók stb.

Sikeresen alkalmazhatók-e az új stratégiák minden régióban?

Igen, az ENSZ szervezetei, az OECD és tagországai, az EU és tagországai használják, sikeresen alkalmazzák ezeket a módszerek, humanitárius segélytevékenységük folyamán.

Az Európai Unióban az erre hivatott intézmény az ECHO, az Európai Humanitárius Segélykoordinációs Iroda, amely 2004. november 1-jétől Főigazgatóságként (DG ECHO) működik.

Az EU és tagállamai a közösségi humanitárius tevékenységet az új európai alkotmányos szerződés hatályba lépéséig a Tanács 1257/1996. sz. Rendelete alapján végzik.

A Rendelet megfogalmazza azokat a humanitárius segélyformákat, amelyeket a különböző típusú nemzetközi események, válsághelyzetek bekövetkeztekor alkalmaznak, továbbá a koordináció szükségességét a Bizottság és a tagországok között. Az ECHO a tagországok NGO-ival és nemzetközi szervezetekkel hajtatja végre a programokat. Az ECHO az NGO-kkal keretegyezményt köt. A keretegyezmény megkötésének komoly feltételei vannak. Nemcsak két éves folyamatos és költségvetés szempontjából is átlátható segélyezési munkát kell felmutatni, hanem helyszíni tapasztalatokkal is rendelkezni kell.

Magyarországon eddig két civil szervezet, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Magyar Baptista Szeretetszolgálat humanitárius segélytevékenysége minősült olyan színvonalasnak, hogy az ECHO keret-megállapodást kötött velük. Az ECHO a jövőben az új tagállamok nemzeti Vöröskeresztjeivel is hasonló keretszerződést szeretne kötni.

Az Európai Alkotmány hatályba lépését követően a humanitárius segélyezésre vonatkozó tanácsi rendeleti szabályozást az „EU külső tevékenysége” cím alatt önálló fejezetként megfogalmazott rész tartalma szerint a „humanitárius acquis” váltja fel, amely hangsúlyozottan támaszkodik a nemzetközi humanitárius jog alapelveire, a függetlenség, a diszkrimináció-mentesség, a semlegesség és a pártatlanság elveinek tiszteltben tartására.

A humanitárius elvek hangsúlyozása azért fontos, mert a helyi konfliktusokban gyakran elemi emberi indulatok akadályozzák meg, hogy a humanitárius segítség minden rászorulóhoz eljusson, a szemben álló felek ezt gyakran megakadályozzák.

Az EU elvárja tagállamaitól a Nemzetközi Humanitárius Jog tiszteletben tartását és tartatását.

Az ECHO saját iroda-hálózattal rendelkezik a támogatott országokban. Tervei között szerepel saját szervezettségének javítása, továbbá a koordináció és a kommunikációs stratégia fejlesztése, az önkéntesek biztonságának javítása stb. A jobb koordináció érdekében regionális irodákat fejleszt ki a jövőben például a cunami sújtotta régiókban.

Milyen tapasztalatok adódnak mindezekből a hazai gyakorlat számára?

Új humanitárius tevékenységi formákat kell kialakítani, hogy be tudjunk kapcsolódni az ECHO programjaiba. Új területek lehetnek: rehabilitációs humanitárius projektek, programok, prevenciós humanitárius programok, menekült-ügyi programok, járványügyi, HIV/AIDS elleni programok, élelmiszersegély és élelmiszerellátási programok, a „good humanitarian donorship” OECD DAC által is elfogadott elv meghonosítása és alkalmazása a hazai gyakorlatban, humanitárius tevékenység megjelenése az oktatásban, új, szakmai humanitárius NGO-k megalakulása, humanitárius szakértők körének kialakítása stb.

A humanitárius segélytevékenység a magyar donorpolitika része, a nemzetközi fejlesztési együttműködési politikához illeszkedik. A Humanitárius Segélykoordináció kialakítása nagy előrelépés, amelyben minden civil szervezet, NGO, vagy érdekképviseleti szervezet megtalálhatja a saját profiljának megfelelő humanitárius tevékenységet. A katasztrófa-elhárítás, a polgári védelem bevonása a katonai-civil együttműködés humanitárius válság időszakban mind-mind aktuális kérdés.

Kiemelten kezeli a fiatalok bevonását az új európai alkotmány a humanitárius tevékenységekbe. Külön cikk - V. cím, VI. Fejezet, 3. szakasz III-321. cikk (5) pontja - szól arról, hogy létre kell hozni az Európai Önkéntes Humanitárius Szervezetét, melynek egyik célja éppen az európai fiatalok szolidaritásának kifejeződése, hogy az európai ifjúság bekapcsolódhasson a nemzetközi humanitárius akciókba.

Magyar humanitárius segélypolitika most van kialakulóban formailag és tartalmilag egyaránt.

A cunami következtében kialakult nemzetközi és hazai szolidaritás tapasztalatai:

Karácsony második napján december 26.-án, gyanútlan emberek tízezrei haltak meg a nagy erejű földrengés és szökőár-katasztrófában. Halottak száma még mindig nem pontos, de meghaladja a 280 ezret. Indonéziában Aceh tartományt sújtotta talán legsúlyosabban a szökőár, de Sri Lanka déli, keleti partja, a Maldív szigetek egy része és a thaiföldi turista paradicsom kedvenc helyei váltak romhalommá.

A nemzetközi szolidaritás nagy ereje mutatkozott meg és vagyunk tanúi ma is a példás segítőkészségnek.

A magyar humanitárius segélykoordinációs válságstáb már december 27.-én reggel összeült és a jó koordinációs eredményeként az esemény bekövetkeztétől számított 78 órán belül a magyar gyorssegély a helyszínen volt, magyar mentőalakulatok érkeztek, gyógyszersegélyeket, ivóvizet jutattunk el a rászorulóknak, először Sri Lankára, majd Indonéziába. A KÜM konzuli szolgálata pedig haladéktalanul megkezdte a magyar állampolgárok mentését és felkutatását.

A magyar humanitárius segítségnyújtás első szakasza a sürgősségi segítségnyújtás volt, amelyet a BM OKF (Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) és a nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező magyar segélyszervezetek indítottak el, melyhez önkéntes szakemberek, orvosok, vízmérnökök, ápolók és különböző szakemberek csatlakoztak.

A sürgősségi humanitárius segítségnyújtás január végén befejeződött és átadta a helyét a rehabilitációs segélymunkának. Ma is dolgoznak magyar pszichológusok, orvosok, szociális munkások Sri Lankán és a Magyar Vöröskereszt immár a 13. szállítmányát indította el Indonézia felé. Indonéziában, Aceh tartományban nehéz körülmények között dolgozó két orvos csoportunk szerencsésen és eredményesen befejezte munkáját és hazatért.

A magyar kormány a 2004 és 2005-ös költségvetési keretekből összesen 260 millió Ft-ot ajánlott fel a cunami károsultjainak megsegítésére, emellett a magyar lakossági adakozás 400-500 millió Ft-ot tesz ki, s a gyűjtések még nem fejeződtek be. A felajánlások egy része a sürgősségi szakaszban a magyar segélyszervezetek célba juttatásával már a helyszínen van, más része most a rehabilitációs szakaszban realizálódik. A költségvetési keretből finanszírozott segélyküldésnek kötött eljárásrendje van, ennek fontos része az ellenőrizhető elszámolás.

Az EU különböző fórumain és a nagy nemzetközi tudományos és donorkonferenciákon tovább folyik a támogatások koordinálása és a tapasztalatok levonása. Így például Kobe-ban (Japán) megtartott nemzetközi konferencián a tudományos előrejelző rendszerek kiépítése kapott figyelmet. A genfi donor konferencián a cunami károsultjainak megsegítése mellett hangsúlyt kapott az is, hogy az adakozások nem történhetnek meglévő, ismert válságok humanitárius igényeinek kielégítése ellen, nem csökkenthetik más régióba irányuló segélyek mértékét.

A magyar szolidaritás, a kormányzati és civil összefogás a tapasztalatok szerint példás volt. Ennek köszönhetjük, hogy a magyar segítségnyújtás több uniós rendezvényen kapott pozitív megítélést.

A január 7-i ÁKÜT-ön (Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa) elhangzott magyar külügyminiszteri javaslat értelmében készek vagyunk a magyar szakmai és tudományos tapasztalatok átadására (például árvízvédelem kapcsán közigazgatási eljárások stb.) a cunami sújtotta országok szakembereinek, ennek érdekében a közeljövőben nemzetközi workshop-ot szervezünk.

A magyar civil szervezetek folytatják a rehabilitációs projektek végrehajtását.

A GKM 4 milliárd Ft értékben kötött hitelnyújtás keretében kész újjáépítési programok végrehajtására.

A humanitárius tevékenység, a szolidaritás kifejezése minden magyar állampolgárnak joga. Ahhoz, hogy hatékony is legyen, közösen kell szervezettségünket javítani, a civil és hivatalos szférának ez egyaránt érdeke.