Alapszabály

A MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

I. fejezet

Általános rendelkezések

  1. A szervezet neve: MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG
    • angolul: United Nations Association of Hungary
    • franciául: Association hongroise pour les Nations Unies
    • németül: Ungarische Gesellschaft für die Vereinten Nationen
    • oroszul: Венгерская Ассоциация Содействия ООН
    • spanyolul: Asociación para las Naciones Unidas en Hungría
  2. A MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG (a továbbiakban: MENSZT) 1947-ben alakult társadalmi mozgalomként. Egyéni és kollektív tagok (szervezetek) olyan önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezete (egyesülete), amely kizárólagos rendeltetésének az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányába foglalt célok és értékek megvalósításának előmozdítását, illetőleg az ENSZ tevékenységének népszerűsítését és támogatását tekinti.
  3. A MENSZT nemzetközi tevékenységet is folytató országos egyesület. Székhelye: 1062. Budapest, Andrássy u. 124.
  4. A MENSZT önálló társadalmi szervezet, ugyanakkor integráns része az ENSZ Társaságok Világszövetségének (WFUNA - World Federation of United Nations Associations). Nemzetközi tevékenységét elsősorban ezen keresztül fejti ki. A Világszövetség Alapokmányát munkájában irányadónak tekinti.
  5. A MENSZT körbélyegzője: az ENSZ hivatalos emblémája, alul félkörívben "UNA-H" felirattal és körbe "MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG" szöveggel.
  6. A MENSZT jogi személy, amelyet a nemzetközi tevékenységben és a hazai szervek előtt az elnök és a főtitkár képvisel egyenként önállóan.
  7. A MENSZT közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. Pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. fejezet

A MENSZT fő céljai, feladatai és törekvései

  1. A MENSZT eszmei irányvonalát önálló szervezetként alakítja ki. Ennek meghatározásában azonban szerepe van annak, hogy integráns része egy, az Egyesült Nemzeteket támogató nemzetközi társadalmi mozgalomnak, tagja az ENSZ Társaságok Világszövetségének, amelynek az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsánál I. kategóriájú konzultatív státusa van. A WFUNA tagszervezeteként, a MENSZT a WFUNA Alapokmányának megfelelő szellemben munkálkodik.
  2. Fő célja a MENSZT-nek az, hogy
    1. a közvélemény körében végzett munkájával segítse és ösztönözze a Magyar Állam által - az ENSZ Alapokmánya ratifikálásával - vállalt kötelezettségek teljesítését;
    2. széles körben ismertesse az ENSZ Alapokmányában foglalt elveket, valamint az ENSZ és szakosított intézményei lényeges határozatait, programjait, ezek megvalósítását, különösen az alábbi területeken:
      • a nemzetközi béke és biztonság erősítése;
      • a fegyverkezés megfékezése és a leszerelés előmozdítása;
      • a népek közötti megértés és bizalomépítés elősegítése;
      • a népek közötti gazdasági, tudományos, technológiai, környezetvédelmi, kulturális és humanitárius együttműködés erősítése;
      • az emberi- és kisebbségi jogok védelme és érvényesítése, beleértve mindenféle diszkrimináció (faji, vallási stb.) elleni fellépést;
      • a demokratikus társadalmi fejlődés előmozdítása;
      • a környezet védelme és a fenntartható fejlődés támogatása;
      • a bűnmegelőzés támogatása;
      • kábítószer-ellenes küzdelem;
      • a nők, a gyermekek és az idősek helyzetének javítása és jogaik érvényesítése;
      • az ENSZ reformja.
    3. segítse elő az ENSZ tevékenységének és lehetőségei fejlesztésének kutatását, az erről való tájékoztatást és az ENSZ tevékenysége ismertetésének integrálását az oktatási rendszerbe;
    4. más hazai szervezetekkel együttműködve szervezzen nemzeti bizottságokat a különféle ENSZ-programok (például ENSZ-évek, -évtizedek) hazai megvalósítására;
    5. kísérje figyelemmel, ismertesse, és társadalmi eszközökkel segítse a magyar közéletnek az ENSZ-ben és szakosított intézményeiben kifejtett tevékenységét;
    6. az ENSZ Alapokmánya szellemében segítse a regionális együttműködést és integrációt Európában;
    7. ösztönözze és segítse a sajtó munkáját az ENSZ-ről és szervezeteiről, azok céljairól és tevékenységéről;
    8. kezdeményezze és szervezze a megemlékezést a fontosabb ENSZ-napokról és ezeket az alkalmakat használja fel a fenti célok elérésére (ilyen főbb alkalmak: faji megkülönböztetés megszüntetésének nemzetközi napja: március 21; egészségügyi világnap: április 7.; nemzetközi családnap: május 15; környezetvédelmi világnap: június 5; kábítószer-ellenes világnap: június 26; idősek nemzetközi napja: október 1; az ENSZ-nap: október 24.; az emberi jogok napja: december 10.);
    9. az ENSZ Társaságok Világszövetsége keretében működjék együtt más ENSZ társaságokkal és járuljon hozzá a WFUNA erősítéséhez;
    10. működjék együtt külföldi társadalmi, nem kormányzati szervezetekkel, amelyekkel közös céljai vannak.
  3. A MENSZT alapszabályában, fentiekben felsorolt céljai megvalósítása érdekében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c.) bekezdésében meghatározott alábbi közhasznú, - a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló – tevékenységeket végzi és támogatja:
    • tudományos tevékenység, kutatás (3. alpont),
    • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (4. alpont),
    • gyermek és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet (10. alpont),
    • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (11. alpont),
    • emberi és állampolgári jogok védelme (12. alpont),
    • a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység (13. alpont),
    • munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások (18. alpont),
    • euroatlanti integráció elősegítése (19. alpont),
    • közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások (20. alpont).
  4. A MENSZT hazai társadalmi tevékenységét főként különböző tanácskozások, rendezvények szervezése, kiadói tevékenység, illetőleg a tömegtájékoztatási eszközök bekapcsolása útján végzi. A MENSZT elveinek és céljainak megfelelően, azok valóra váltása érdekében, önállóságát megőrizve együttműködik más szervezetekkel, illetőleg közösségekkel, valamint lehetőséget nyújt arra, hogy széles társadalmi bázisán, programjának kidolgozásában és megvalósításában szervezetek, közösségek, mozgalmak a MENSZT keretében is tevékenykedjenek.
  5. A MENSZT céljai, törekvései, illetőleg vázolt alapfeladatai megvalósítása érdekében igénybe veszi, illetve kifejti mindazt a tevékenységet, ami - jogszerűen - elgondolásai realizálásához, akciói sikeréhez, s ezek tartalmi és anyagi megalapozásához szükséges. Az alapfeladatokat szolgáló járulékos tevékenységhez tartozik profiljának megfelelő szolgáltatás, vagy vállalkozás végzése, lap, illetőleg időszaki kiadvány megjelentetése, az ezekre vonatkozó törvényes előírások megtartásával.
  6. A MENSZT ellátja a volt magyar ENSZ-tisztviselők és szakértők, valamint az ENSZ-missziókban résztvevők hazai érdekvédelmét, akik az ENSZ-ben vagy szakosított intézményeiben, vagy azok megbízásából dolgoztak. A MENSZT fontos feladata az is, hogy céljai elérése érdekében hasznosítsa e nemzetközi tisztviselőknek a külföldi munkavállalás során szerzett széles körű ismereteit és tapasztalatait.
  7. A MENSZT részt kíván venni azoknak a fontosabb törvénytervezeteknek és más jogszabálytervezeteknek a társadalmi vitájában, amelyek kapcsolódnak az ENSZ-ben és szakosított intézményeiben elfogadott határozatokhoz, egyezményekhez, és más okmányokhoz.
  8. A MENSZT-nek a fentiekben meghatározott közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatásait tagjain kívül bárki igénybe veheti.

III. fejezet

A MENSZT tagjai, a tagok jogai és kötelességei

  1. A MENSZT munkájában nyilvántartott rendes tagként részt vehet minden természetes és jogi személy, ha a MENSZT céljait magáénak ismeri el, azt támogatja, illetőleg annak tevékeny megvalósítására kész és a tagság jogait, kötelezettségeit érvényre juttatja.
  2. Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit elfogadja és a MENSZT-et szerződésben meghatározott módon támogatja.
  3. A jogi személy tagok egy-egy képviselőjűk útján vesznek részt a MENSZT testületi munkájában.
  4. Tiszteletbeli tag lehet a közgyűlés döntése alapján mindazon személy, aki a MENSZT munkáját kiemelkedő módon segíti, vagy a MENSZT céljainak jelentős reprezentánsa. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt a szervezet testületi ülésein, nem köteles azonban tagdíjat fizetni.
  5. A MENSZT-en belül a döntések meghozatalában minden rendes tag - akár természetes, akár jogi személy - egy szavazattal rendelkezik. Ez a rendelkezés vonatkozik a jogi személy tag képviselőjére is.
  6. A rendes tag jogosult:
    1. részt venni a szervezet tevékenységében, annak rendezvényein;
    2. rendszeres vagy eseti tájékoztatást kapni, illetve kérni a szervezet, a választott testületek és a tisztségviselők tevékenységéről, továbbá javaslattal, kezdeményezéssel élhet;
    3. szavazati joga van a közgyűlésen, illetőleg minden tisztségre választhat és választható;
    4. igénybe veheti a MENSZT által nyújtott szolgáltatást;
    5. részesülhet a MENSZT által odaítélt elismerésből.
  7. A rendes tag köteles:
    1. a MENSZT alapszabályát, más belső előírásait, illetve határozatait tiszteletben tartani, azok megvalósítását tevékenyen előmozdítani;
    2. a MENSZT általános, illetve konkrét tevékenységében legjobb tudása szerint részt venni, a választás útján elnyert tisztségnek, továbbá az önként vállalt feladatnak maradéktalanul eleget tenni;
    3. a rábízott anyagi eszközökkel felelősen bánni;
    4. a tagdíjat pontosan befizetni. A tagdíj a belépés hónapjának első napjától esedékes. A tagdíjat január 30-áig kell befizetni.
  8. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei: A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok (6) és (7) pontban írott jogaival és kötelezettségeivel azzal az eltéréssel, hogy a közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek, tisztségre nem választhatnak és nem választhatók.
  9. A tagsági viszony keletkezéséről az elnökség dönt. A tagsági viszony a döntés napján keletkezik. Az elnökség döntése ellen - 15 napon belül - a közgyűléshez lehet fellebbezni.
  10. A tagokról a főtitkár, a tagdíjbefizetésekről pedig a MENSZT titkára naprakész nyilvántartást vezet.

  11. A tagság megszűnik:

    • kilépés,
    • törlés (elhalálozás),
    • kizárás

    esetében.
    A kilépést a szervezet elnökségéhez kell benyújtani. Kilépés esetében a tárgyévre jutó, már befizetett tagdíjat nem lehet visszakövetelni. Törli az elnökség a tagok sorából azt, aki az esedékességtől számított hat hónapon belül tagdíjhátralékát nem rendezi.

  12. Tagot kizárni jog-, illetve alapszabály-ellenes tevékenység, valamint a szervezethez méltatlan magatartás miatt az elnökség jogosult. A fegyelmi-etikai döntés ellen a közgyűléshez, valamint a bírósághoz lehet jogorvoslattal élni.

IV. fejezet

A MENSZT szervei és tisztségviselői

A MENSZT szervei:

  1. a közgyűlés;
  2. az elnökség;
  3. a kormányzó tanács;
  4. a szakosított tanácsok, állandó és ideiglenes munkacsoportok;
  5. a területi csoportok.
  1. A közgyűlés
    1. A MENSZT legfőbb szerve a közgyűlés, amely a rendes tagok összességéből áll.
    2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
      • a MENSZT alapszabályának megállapítása és módosítása;
      • az évi költségvetés meghatározása;
      • az elnökség évi beszámolójának elfogadása;
      • a MENSZT más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
      • az elnökség által előterjesztett éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása;
      • a tagdíj megállapítása;
      • a vezető tisztségviselők megválasztása és beszámoltatása;
      • a MENSZT tanácsadó testülete – kormányzó tanácsa – tagjainak a felkérése.
    3. A MENSZT évente tart közgyűlést, amelyet 15 nappal az ülést megelőzően az elnök hív össze a napirend közlésével írásban.
    4. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 50 % százaléka + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt 30 napon belül újra összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendben feltüntetett kérdésekben.
    5. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
    6. A MENSZT vezető tisztségviselőit titkos szavazással választja. Titkos szavazáskor szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell döntést hozni.
    7. A közgyűlés a tisztségviselők kijelölésénél figyelembe veszi az 1997. évi CLVI törvény 8. és 9. §-ban írott összeférhetetlenségi szabályokat. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
      1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
      2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a MENSZT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a MENSZT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
    8. A közgyűlés ülései nyilvánosak. Az ülésen résztvevő rendes tagok egyharmadának indítványára az elnök zárt ülést rendelhet el.
  2. Az elnökség
    1. Az elnökség az MENSZT tényleges ügyintéző szerve. Tagjai a közgyűlés által 5 évre megválasztott személyek. Tagja az elnökségnek az elnök, a 7 alelnök, a főtitkár, továbbá 6 elnökségi tag. Az elnökség létszáma 15 fő.
    2. Az elnökség gondoskodik a közgyűlés döntésének végrehajtásáról, a folyamatos, eredményes működésről, illetve annak feltételei megteremtéséről. Az elnökség a közgyűlésnek felelősséggel, számadással tartozik.
    3. Az elnökség negyedévente legalább egy ülést tart, amelyet 15 nappal az ülést megelőzően az elnök hív össze a napirend közlésével írásban.
    4. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon a tagok 50 % százaléka + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt 30 napon belül újra összehívott ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendben feltüntetett kérdésekben.
    5. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
    6. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az ülésen résztvevő tagok egyharmadának indítványára az elnök zárt ülést rendelhet el.
    7. Az elnökség feladata és hatásköre:
      • a közgyűlés határozatainak végrehajtása;
      • két közgyűlés közötti ügyintézés;
      • közgyűlések előkészítése;
      • beszámolók elkészítése;
      • valamint feladata minden a MENSZT-tel kapcsolatos intézkedés megtétele, amely nem a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
    8. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
      1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
      2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a MENSZT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a MENSZT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

    9. A MENSZT tisztségviselői:

      1. az elnök,
      2. a főtitkár,
      3. az alelnökök (számuk 7 fő),
      4. a szervezet titkára (a szervezet alkalmazottjaként),
      5. az elnökség tagjai,
      6. a Számvizsgáló és Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai.

      A MENSZT elnöke, alelnökei, főtitkára, titkára és az elnökség más tagjai egymással nem lehetnek a Ptk. 685. §. b.) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók. A szervezet tisztségviselői (a titkár kivételével) tevékenységüket társadalmi munkában látják el.

      1. Az elnök összefogja, irányítja, illetőleg vezeti a közgyűlés és az elnökség munkáját. Akadályoztatása esetén a főtitkár, annak akadályoztatása esetén pedig a "rangidős" alelnök(ök) helyettesít(enek). Önállóan képviseli a MENSZT-et.
      2. A főtitkár felelős a szervezet operatív ügyintézéséért, és a működés feltételeinek a folyamatos biztosításáért, a testületi döntések megvalósításának ellenőrzéséért, a gazdálkodás szabályszerűségéért és eredményességéért, valamint munkáltatói jogkört gyakorol az alkalmazott(ak) felett. Önállóan képviseli a MENSZT-et.
      3. Az alelnökök az a) pontban meghatározott helyettesítő funkciót töltenek be, amellett szakosított tanácsok, területi és más (munka)csoportok vezetői is lehetnek.
      4. A titkár munkaviszonyban, kinevezett alkalmazottként gondoskodik a tanácskozások, döntések előkészítéséről, a határozatok, a tagsági javaslatok, a szervezet kötelékében jelentkező ügyek nyilvántartásáról és érdemi kezeléséről, tagnyilvántartást vezet, és rendben tartja a szervezet gazdálkodási dokumentumait is. Az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, az elnökségnek azonban nem tagja.

      Minden választott tisztségviselő a közgyűlés által fegyelmi büntetéssel sújtható, illetve visszahívható.

  3. A kormányzó tanácsA kormányzó tanács a MENSZT elnökségének tanácsadó testülete. Tagjai az ENSZ és szakosított intézményei napirendjén szereplő kérdésekkel foglalkozó szervezetek képviselői, illetve kiemelkedő szakemberek. A kormányzó tanács tagjait az elnökség javaslatára a közgyűlés kéri fel 5 éves időtartamra.

  4. A MENSZT szakosított tanácsai a következők:

    1. a Volt ENSZ Tisztviselők és Szakértők Tanácsa;
    2. a Környezetvédelmi és Fejlesztési Tanács;
    3. az Egészségügyi Tanács;
    4. az Emberi Jogi, Kisebbségi és Menekültügyi Tanács.

    A szakosított tanácsok nem jogi személyek, tevékenységüket, összetételüket az elnökség határozata rögzíti.A MENSZT állandó és ideiglenes munkacsoportokat is működtet. Jelenleg a

    1. a Leszerelési és Békefenntartási,
    2. a Kábítószer-ellenes és
    3. az Afrikával foglalkozó

    munkacsoport működik.

  5. Az alapszabály lehetővé teszi, hogy - jogi személyiség nélkül - területi (pl. megyei, városi) csoportok tevékenykedjenek.

V. fejezet

Határozatok és nyilvánosság

  1. A közgyűlés és az elnökség döntéseit az elnökség összegyűjti a határozatok tárában. Ebben nyilvántartja a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, (nyílt szavazás esetén) személyét.
  2. Az elnök gondoskodik a MENSZT döntésének érintettekkel való közléséről, írásban igazolható módon.
  3. A közgyűlés és az elnökség döntéseit a MENSZT székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra.
  4. A MENSZT működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban.
  5. A MENSZT működése módjáról, szolgáltatásai igénybevételi módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot.
  6. Kiadói tevékenysége keretében megjelentetett ismeretterjesztő és tudományos kiadványok 1-1 példányát a MENSZT az országos és a megyei könyvtárak, valamint a felsőoktatási intézmények könyvtárai számára térítésmentesen átadja.

VI. fejezet

A MENSZT gazdálkodása

  1. A MENSZT éves költségvetés alapján, a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, számviteli és pénzügyi előírások szerint gazdálkodik.
  2. A MENSZT bevételei lehetnek:
    • a különböző egyéni és kollektív tagok tagdíjbefizetései és ezen felüli felajánlásai;
    • állami támogatás;
    • a nem MENSZT-tagok részéről juttatott anyagi támogatás, pályázati összeg;
    • rendezvényből, szolgáltatásból, tanfolyamból, más járulékos hasznos tevékenységből származó és az alaptevékenységre fordítandó bevétel;
    • az elnökség által elfogadott egyéb (pl. alapítványi) pénzösszeg.
  3. A MENSZT napi kiadásainak fedezésére utalványozásra az elnök és a főtitkár együttesen jogosult.
  4. Számvizsgáló és Ellenőrző BizottságA MENSZT gazdálkodását a közgyűlés által választott háromtagú Számvizsgáló és Ellenőrző Bizottság (továbbiakban Bizottság) évenként felülvizsgálja. A Bizottság elnökből és két tagból áll, személyüket 5 évre választják meg. A Bizottságba az elnökség tagjai nem választhatók. A Bizottság tagjai egymásnak, valamint az elnökség tagjainak közeli hozzátartozói (PTK 685. §. b) pont) nem lehetnek. Nem lehet a Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
    1. a vezető szerv (közgyűlés vagy elnökség) elnöke vagy tagja,
    2. a MENSZT-tel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
    3. a MENSZT cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a MENSZT által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
    4. az (a)-(c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
  5. A Számvizsgáló és Ellenőrző Bizottság hatáskörét a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény 11.§-a határozza meg. A Bizottság működésére az elnökség működésének szabályai az irányadóak.
  6. A MENSZT célja érdekében – a mindenkori rendelkezéseket figyelembe véve – alaptevékenysége keretében gazdasági tevékenységet folytathat, alapokat képezhet, létesítményeket hozhat létre, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, vállalkozási tevékenységet folytathat úgy, hogy a vállalkozás tevékenysége döntő, meghatározó részét nem képezheti, és a vállalkozásból származó bevételeit csak az egyesület céljainak megvalósítására fordítja.
  7. A MENSZT befektetési tevékenységet nem folytat.
  8. A MENSZT gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

  1. Az 1947 óta működő MENSZT a székhelye szerinti bíróság (a Fővárosi Bíróság) által 1989. szeptember 1-jén hozott nyilvántartásba vételt eredményező döntéssel (312. sorszám) vált társadalmi mozgalomból országos egyesületté.
  2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvényben, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó, hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók.
  3. Ezen alapszabályt – amely az 1989. június 20-án elfogadott, és 1998. május 28-án módosított alapszabály módosítása – a MENSZT-nek a jelenléti íven feltüntetettek szerint jelenlévő tagjai az 1998. évi december hó 9. napján megtartott közgyűlése fogadta el, rendelkezéseiben foglaltakat pedig a MENSZT elnöke és főtitkára kézjegyével látja el.