Bevezetés
Az Egyesült Nemzetek: a szervezet
Az „Egyesült Nemzetek” elnevezés az Amerikai Egyesült Államok elnökétől, Franklin D. Roosevelttől származik. Először a második világháború idején az Egyesült Nemzetek 1942. január 1-jei nyilatkozatában használták, amikor 26 nemzet képviselői kormányaik nevében kötelezettséget vállaltak, hogy együtt folytatják a harcot a tengelyhatalmak ellen.
Az államok először olyan nemzetközi szervezeteket hoztak létre, amelyek speciális területen működtek együtt. A Nemzetközi Távközlési Egyesületet (ITU) 1865-ben alapították Nemzetközi Távíró Egyesületként, az Egyetemes Postaegyesületet (UPU) 1874-ben. Ma mindkettő az ENSZ szakosított intézménye.
1899-ben tartották az első Nemzetközi Békekonferenciát Hágában azzal a céllal, hogy eszközöket dolgozzanak ki válságok békés megoldására, a háborúk megakadályozására és a hadviselés szabályainak kodifikálására. A konferencia elfogadta a Nemzetközi Viták Békés Megoldására vonatkozó egyezményt, és létrehozta az Állandó Választott Bíróságot, amely 1902-ben kezdett dolgozni.
Az ENSZ előfutára a Népszövetség volt, amelyet hasonló körülmények között fogalmaztak meg az első világháború alatt, és a versailles-i szerződés alapján hoztak létre 1919-ben „a nemzetközi együttműködés elősegítésére és a béke és biztonság elérésére”.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) is a versailles-i szerződés alapján hozták létre a Népszövetség társult ügynökségeként. A Népszövetség – miután nem tudta megakadályozni a második világháborút – beszüntette működését.
Az Egyesült Nemzetek (a továbbiakban ENSZ) Alapokmányát 50 nemzet képviselője dolgozta ki az ENSZ-nek a nemzetközi szervezetről szóló konferenciáján, amely 1945. április 25-től június 26-ig ülésezett San Franciscóban. A küldöttek azon javaslatok alapján tanácskoztak, amelyeket Kína, a Szovjetunió, (Nagy-Britannia és Észak-Írország) Egyesült Királyság, az Egyesült Államok képviselői dolgoztak ki Dumbarton Oaks-ban, 1944. augusztusa és októbere között. Az Alapokmányt 1945. június 26-án 50 ország képviselője írta alá. Lengyelország, amely nem képviseltette magát a konferencián, később írta alá az Alapokmányt, és ezzel az 51 alapító tagállam egyike lett.
Az ENSZ hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, amikor az Alapokmányt ratifikálta Kína, Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a többi aláíró többsége. E történelmi jelentőségű esemény emlékére minden évben október 24-én ünneplik az ENSZ napját.
Az ENSZ Alapokmánya a Szervezet alapító okirata, amely megállapítja a tagállamok jogait és kötelezettségeit, létrehozza az ENSZ szerveit és ügyrendi szabályzatát. Az Alapokmány egy nemzetközi egyezmény, amely nemzetközi szinten törvénybe foglalja a nemzetközi kapcsolatok főbb alapelveit - az államok szuverén egyenlőségétől, a nemzetközi kapcsolatokban az erő alkalmazásának tilalmáig, amely bármely értelmezésben összeegyeztethetetlen az ENSZ céljaival.
Módosítások az ENSZ Alapokmányához
Az ENSZ Alapokmánya a Közgyűlés tagjainak kétharmados szavazatával és az ENSZ tagjainak kétharmados ratifikálásával, beleértve a Biztonsági Tanács öt állandó tagját is, módosítható. Eddig az Alapokmánynak négy cikkét módosították, egyet kétszer is:
- 1965-ben a Biztonsági Tanács létszámát 11-ről 15-re emelték (23. cikk és a döntéshez szükséges megerősítő szavazatok számát hétről kilencre, beleértve az őt állandó tag egybevágó szavazatát az érdemi kérdésekben, az eljárási kérdésekben nem (27. cikk).
- 1965-ben a Gazdasági és Szociális Tanács létszámát 18-ról 27-re emelték, majd 1973-ban tovább növelték 54-re (61. cikk).
- 1968-ban az Alapokmány felülvizsgálatával foglalkozó általános értekezlet összehívásához a Biztonsági Tanácsban szükséges szavazatok számát hétről kilencre emelték (109. cikk).
Az Alapokmány bevezetője
Az Alapokmány bevezetője kifejezi mindazon népek eszményeit és közös céljait, amelyeknek a kormányai egyesítették erőfeszítéseiket az ENSZ létrehozására:
"MI, AZ EGYESÜLT NEMZETEK NÉPEI, ELHATÁROZVÁN azt, hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre, hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett, hogy megteremtetjük azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható, hogy előmozdítjuk a szociális haladást és a nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását,
"ÉS HOGY EBBŐL A CÉLBÓL türelmet gyakorolunk és egymással jó szomszédként békességben éljünk együtt, egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, alapelvekben való megegyezés, valamint eljárási módszerek létesítése útján biztosítjuk azt, hogy fegyveres erő alkalmazására, hacsak közérdek nem kívánja, sor többé ne kerüljön és nemzetközi szervezet segítségével előmozdítjuk valamennyi nép gazdasági és szociális előrehaladását,
"MEGÁLLAPODUNK ABBAN, HOGY E CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA ERŐFESZÍTÉSEINKET EGYESÍTJÜK. Ennek folytán kormányaink San Francisco városában összegyűlt, jó és kellő alakban talált meghatalmazással ellátott képviselőik útján elfogadták az Egyesült Nemzetek jelen Alapokmányát és ezáltal nemzetközi szervezetet létesítenek, amelynek Egyesült Nemzetek lesz a neve."
Az Alapokmány teljes szövege itt érhető el magyarul, angolul pedig: (www.un.org/aboutun/charter)
Az ENSZ céljait az Alapokmány a következőkben határozta meg:
- nemzetközi béke és biztonság fenntartása;
- a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének a tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok fejlesztése;
- nemzetközi együttműködés létesítése a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldása, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében;
- legyen az egyes nemzetek által e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összehangolásának központja.
Az ENSZ az alábbi alapelveknek megfelelően tevékenykedik:
- a Szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik;
- a Szervezet összes tagja köteles az Alapokmányban vállalt kötelezettségeit jóhiszeműen teljesíteni;
- a Szervezet tagjai kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel, a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság veszélyeztetése nélkül rendezni;
- a Szervezet tagjai nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak bármely más állam elleni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától;
- megadnak minden segítséget az ENSZ részére annak minden olyan tevékenységéhez, amelyet az Alapokmánynak megfelelően folytat.
- az Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az ENSZ-et arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzék, amelyek lényegileg valamely állam belső joghatóságának a körébe tartoznak.
Az ENSZ tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó. (A jelenlegi 192 tagállam teljes listája)
Új tagállamok felvétele a Biztonsági Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés határozatával történik. Az Alapokmány lehetővé teszi olyan tagja tagságának a felfüggesztését vagy kizárását, amely megsérti az Alapokmány alapelveit, de a Szervezet létrejötte óta egyetlen ilyen eset sem történt.
Hivatalos nyelvek
Az Alapokmány szerint az ENSZ hivatalos nyelve a kínai, az angol, a francia, az orosz, és a spanyol. Az arabot a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács egyik hivatalos nyelveként szintén elismerték.