Az ENSZ rendes költségvetését a Közgyűlés hagyja jóvá kétéves időszakra. A költségvetést eredetileg a főtitkár nyújtja be, amelyet az Adminisztratív és Költségvetési Kérdések Tanácsadó Bizottsága (Advisory Committee on Administrative and Budgetary Questions - ACABQ) vizsgál meg. Ez 16 szakértőből áll, akiket a kormányok javasolnak és a Közgyűlés választ meg, azonban szakértői minőségben dolgoznak. A programokkal kapcsolatos szempontokat a Program és Koordinációs Bizottság (Committee for Programme and Coordination) tekinti át, amely 34 tagú, a tagokat a Közgyűlés választja és a kormányaik nézeteit képviselik.

Az 2006-2007. évekre elfogadott kétéves költségvetés 3,8 milliárd dollár – amely nominális növekedést mutat a 2004-2005-ös időszakhoz képest. A költségvetés fedezi olyan területek ENSZ-programjainak a költségét, mint a politikai ügyek, nemzetközi ítélkezés és jog, nemzetközi fejlődési együttműködés, tájékoztatás, emberi jogok és humanitárius ügyek. A kétéves időszak folyamán az elfogadott költségvetést a Közgyűlés módosíthatja a főtitkár által benyújtott új feladatok és módosított becslések pénzügyi következményeinek megfelelően.

A rendes költségvetés pénzügyi alapjainak fő forrása a tagállamok hozzájárulása (tagdíja). amelyet egy bizonyos besorolás szerint a Közgyűlés határoz meg a Tagdíjbizottság (Committee on Contributions) javaslata alapján, amely 18 tagú, akik személyes minőségükben szolgálnak, akiket a Közgyűlés választ meg az Adminisztratív és Költségvetési (ötödik) Bizottság ajánlása alapján.

A tagállam reális fizetőképessége képezi azt az alapvető kritériumot, amelyen hozzájárulásának mértéke alapul. Ezt úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik viszonylagos részesedésüket a világ teljes nemzeti össztermékében, ezt kiigazítják számos más tényező figyelembevételével, beleértve az egy főre jutó jövedelmüket. A tagdíjbizottság minden harmadik évben teljes egészében felülvizsgálja a hozzájárulások mértékét a legutóbbi nemzeti jövedelem statisztikára alapozva, hogy biztosítsa az igazságos és pontos kivetést. 2000-ben a Közgyűlés a költségvetés 22 százalékban maximálta bármely tagállam hozzájárulását.

Az ENSZ általános pénzügyi helyzete évek óta bizonytalan, mivel számos tagállam nem fizetette kiszabott hozzájárulását időben vagy teljes egészében. Az ENSZ képes volt tovább működni, köszönet néhány ország önkéntes hozzájárulásának és a Forgótőke Alap tartalékainak (amelybe a tagállamok kvótájuk arányában előleget fizetnek be) és a békefenntartó műveletektől kért kölcsönöknek.

2006 végére 362,0 millió dollárra nőtt a tagállamok hozzájárulásának elmaradt befizetése a rendes költségvetéshez. 191 tagállam közül 134 fizette be teljes egészében a kirótt tagdíjat, míg a fennmaradó 57 nem teljesítette törvényes pénzügyi kötelezettségét a Szervezet felé.

A rendes költségvetésen kívül a tagállamoknak hozzá kell járulniuk a nemzetközi törvényszékek költségeihez, valamint az alapkvóta módosított változata szerint a békefenntartó műveleteinek a költségeihez.

A békefenntartási költségvetést a Közgyűlés fogadja el július 1-jével kezdődő egy évre. A Közgyűlés arányosan felosztja a költségeket a békefenntartásra alkalmazható speciális kivetési skála szerint. Ez a skála számításba veszi a tagállamok viszonylagos gazdasági jólétét, a Biztonsági Tanács állandó tagjai azonban nagyobb részt fizetnek sajátos felelősségük miatt a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában.

A békefenntartási költségek 1995-ben érték el a 3 milliárd dolláros csúcsot, amely tükrözte a szomáliai és a volt jugoszláviai műveletek költségeit, azonban 1999-re lecsökkentek 889 millió dollárra. 2001-re az ENSZ békefenntartásának éves költsége ismét emelkedett 2,5 milliárd dollárra – tükrözvén számos jelentős új missziót Koszovóban, Kelet-Timoron, Sierra Leoneban, A Kongói Demokratikus Köztársaságban, továbbá Eritreában és Etiópiában.

2005 júliusa óta az ENSZ békefenntartásának éves költsége kétszeres növekedésen ment át, tükrözve a jelentős új missziókat Elefántcsontparton, Libériában, Haitin, Szudánban és Kelet-Timoron, továbbá a bővítés Libanonban. A 2007. július 1-jével kezdődő évre az elfogadott békefenntartási költségvetés mintegy 5,3 milliárd dollárt ért el, kivéve a külön finanszírozott hibrid Afrikai Unió/ENSZ missziót Darfurban. Mindamellett ez az összeg a világ katonai kiadása (több mint ezer milliárd dollár évente) egy százalékának a felét jelenti.

A kivetett hozzájárulások befizetésének a késése hatással van a tagállamoknak történő visszatérítésre, amelyek csapatokkal, eszközökkel és logisztikai támogatással járulnak hozzá, így igazságtalan terhet róva rájuk. A kifizetetlen hozzájárulások a békefenntartáshoz 2006 végére elérték a közel 1,9 milliárd dollárt. Továbbá közel 50,6 millió dollár kifizetetlen a nemzetközi törvényszékek esetében, valamint mintegy 33,5 millió dollár a központi épület régóta esedékes renoválására.

Az ENSZ alapoknak és programoknak – mint például az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) – külön költségvetésük van. Forrásaik nagy részét a kormányok önkéntes hozzájárulásai biztosítják, továbbá magánszemélyeké is, mint például a UNICEF esetében is. Az ENSZ szakosított intézményeinek is külön költségvetése van, amelyet az államok önkéntes hozzájárulásai egészítenek ki.