Szakosított intézmények és más szervezetek
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization – ILO) szakosított intézmény, arra törekszik, hogy támogassa a szociális igazságosságot és a nemzetközileg elismert emberi és munkajogokat. 1919-ben alapították, alapokmánya a versailles-i szerződés része. 1946-ban az ILO vált az ENSZ első szakosított intézménnyé.
Nemzetközi munkaügyi politikát és programokat dolgoz ki, hogy előmozdítsa a munka- és életkörülmények javítását; nemzetközi munkaügyi szabványokat készít, amelyek a nemzeti hatóságoknak irányelvként szolgálnak e politika megvalósítása során; széles körű technikai együttműködési programot hajt végre, hogy segítse a kormányoknak az említett politika hatékony gyakorlati alkalmazását; továbbá képzést, oktatást és kutatást folytat a fenti erőfeszítések előmozdítása érdekében.
Az ILO egyedülálló a világszervezetek közt abban, hogy politikája kialakításában a dolgozók és munkáltatók képviselőinek a kormányokéval azonos beleszólása van. Három részlegből áll:
- A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia minden évben összehozza a kormányzat, a munkáltatók és a dolgozók képviselőit a tagországokból. Nemzetközi munkaügyi szabványokat dolgoz ki, és az egész világ számára fontos szociális és munkaügyi kérdések fórumaként tevékenykedik.
- A Kormányzó Tanács kétszer ülésezik évente és irányítja az ILO működését, előkészíti a programot és költségvetést, továbbá megvizsgálja az ILO szabványok megsértésének eseteit;
- A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a Szervezet állandó titkárságaként szolgál.
Tanulmányok folytatására és képzésre a Nemzetközi Képzési Központban van lehetőség Torinóban, Olaszországban. Az ILO Munkaügyi Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (International Institute for Labour Studies) tevékenységi köréhez tartoznak: kutatási hálózatok; szociálpolitikai fórumok; tanfolyamok és szemináriumok, látogató tudósok és ösztöndíjas programok; továbbá kiadványok.
1969-ben, ötvenedik évfordulója alkalmából az ILO Nobel-békedíjat kapott.
Az ILO 2500, több min 110 nemzetiségű tisztviselőt és szakértőt alkalmaz genfi központjában és 40 területi irodájában világszerte. 2006-2007-re elfogadott egy programot és 594,3 millió dolláros költségvetést.
Főigazgató: Juan Somavía úr (Chile)
Központ: 4, route des Morillons, CH-1211 Geneva 22, Switzerland
Tel: (41-22) 799-6111; Fax: (41-22) 798-8685; Email: ilo__kukac__ilo.org
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations – FAO) a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat és vidékfejlesztés vezető intézménye az ENSZ-rendszerben. Azon munkálkodik, hogy enyhítse a szegénységet és az éhínséget a mezőgazdasági fejlesztés, a jobb táplálkozás és az élelmiszerbiztonságra való törekvés révén. Ez a biztonság akkor létezik, amikor bárki bármikor hozzáférhet megfelelő, biztonságos és tápláló élelemhez, amely kielégíti az aktív és egészséges élethez szükséges élelmezési igényeit és élelem preferenciáit.
A FAO fejlesztési segítséget ajánl, politikai és tervezési tanácsokat nyújt kormányoknak, információt gyűjt, elemez és terjeszt, valamint az élelmezési és mezőgazdasági kérdések nemzetközi vitafórumául szolgál. Speciális programok segítik az országok felkészülését váratlan élelmiszerválságra, és szükség esetén segélyt nyújtanak
2006-ban a FAO-nak több mint 1600 területi projektje volt, amely összesen több mint 410 millió dollárt tett ki. Ezek közül 444 volt rendkívüli művelet több mint 180 millió dollár értékben, és a teljes programköltségek közel 45 százalékát jelentették.
A FAO-t a tagállamok Konferenciája irányítja, amely kétévente ül össze. A Konferencia egy 49 tagú Tanácsot választ, amely a két ülés között az irányító testület. A FAO-nak 3600 alkalmazottja van, akik a központban és a területen dolgoznak. A kétéves programfinanszírozó rendes költségvetése 2006-2007-ben 765,7 millió dollár volt.
Az élelmezési világnapot évente október 16-án ünneplik, amely a FAO alapítását - Quebec Cityben tartott konferencián 1945. október 16-án - jelöli.
Főigazgató: Dr. Jacques Diouf úr (Szenegál)
Központ: Viale delle Terme di Caracalla, 00153 Rome, Italy
Tel: (39-06) 5705-1; Fax: (39-06) 5705-3152; Email: FAO-HQ__kukac__fao.org
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO)
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – UNESCO) 1946-ban azért hozták létre, hogy az emberiség intellektuális és erkölcsi szolidaritására alapozva a tartós világbékét építse. Munkaterülete az oktatás, természettudományok, társadalom- és bölcsészettudományok, kultúra és kommunikáció.
Az UNESCO programjainak a célja a béke, az emberi- és fenntartható fejlődés kultúrájának támogatása. Programjai középpontjában áll: az oktatás mindenki számára történő elérése; támogatja a természet és társadalomtudományi kutatást nemzetközi és kormányközi tudományos programok révén; támogatja kulturális identitás kifejezését; védi a világ természeti és kulturális örökségét és öregbíti hírnevét; támogatja az információ szabad áramlását és a sajtószabadságot, valamint erősíti a fejlődő országok kommunikációs kapacitását.
Az UNESCO 192 nemzeti bizottságot tart fenn, amelyeket 4000 UNESCO-társaság, -központ és -klub támogat. Közel 340 nemzetközi nem kormányzati szervezettel van hivatalos kapcsolata, és mintegy 25 alapítvánnyal és hasonló intézménnyel. 7900 oktatási intézmény hálózatával is együttműködik 176 országban.
Az UNESCO irányító testülete a kétévente ülésező Általános Konferencia (General Conference), amelynek mind a 192 tagállam tagja. A Végrehajtó Tanács, amely a Konferencia által választott 58 tagból áll, felelős a Konferencia által elfogadott program felügyeletéért.
Az UNESCO-nak 2160 alkalmazottja van mintegy 170 országból – akik közül több mint 680 az UNESCO területi irodáiban dolgozik világszerte. A rendes költségvetése 2006-2007-re 610 millió dollár volt.
Főigazgató: Irina Bokova asszony (Bulgária)
Központ: 7, place de Fontenoy, 75352 Paris 07-SP, France
Tel: (33) 14568-1000; Fax: (33) 14567-1690; Email:
info__kukac__unesco.org
Egészségügyi Világszervezet (WHO)
Az 1948-ban alapított Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) támogatja a technikai együttműködést a nemzetek között az egészségügy területén, betegségek ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó programokat hajt végre, és arra törekszik, hogy javítsa az életminőséget. Célja, hogy mindenki az egészség lehető legmagasabb szintjét érje el.
A 2006-2015-ös évtizedre vonatkozó stratégiája a következőket tartalmazza: befektetés az egészségügybe a szegénység csökkentése érdekében; egyéni és globális egészségügyi biztonság kiépítése; mindenkire kiterjedő egészségbiztosítás, nemek egyenlősége és az egészséggel kapcsolatos emberi jogok támogatása; az egészséget meghatározó tényezőkkel való foglalkozás; az egészségügyi rendszer és az egyenlő hozzáférés erősítése; az ismeretek a tudomány és a technológia hasznosítása; az igazgatás, a vezetés és a megbízhatóság erősítése.
A WHO irányító testülete a 192 tagállamból álló közgyűlés - World Health Assembly - (beleértve a Cook szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 34 egészségügyi szakemberből áll, és évente kétszer ülésezik.
A WHO regionális irodái: Brazzaville, Kongó; Washington D.C., USA; Kairó, Egyiptom; Koppenhága, Dánia; Újdelhi, India; és Manila, Fülöp-szigetek. A WHO-nak mintegy 3500 alkalmazottja van (egészségügyi és más szakemberek és kiszolgáló személyzet.. a WHO rendes költségvetése 2006-2007-re 3,3 milliárd dollár volt.
Főigazgató: Dr. Margaret Chan asszony (Kína)
Központ: 20 Avenue Appia, CH-1211 Geneva 27, Switzerland
Tel: (41-22) 791-2111; Fax: (41-22) 791-3111; Email:
inf__kukac__who.int
A Világbank-csoport (World Bank Group) öt intézményből áll: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (International Bank for Reconstruction and Development – IBRD) 1945-ben hozták létre; a Nemzetközi Pénzügyi Társaságot (International Finance Corporation – IFC) 1956-ban alapították; a Nemzetközi Fejlesztési Társaságot (International Development Association – IDA) 1960-ban hozták létre; a Multilaterális Befektetési Garancia Alapot (Multilateral Investment Guarantee Agency – MIGA) 1988-ban alapították; és a Befektetési Vitákat Rendező Nemzetközi Központot (International Centre for Settlement of Investment Disputes - ICSID) 1966-ban. A „Világbank-csoport” kifejezés magába foglalja mind az öt intézményt. A „Világbank” kifejezés az ötből kettőre vonatkozik – az IBRD-re és az IDA-ra.
Mind az öt intézetnek az a közös célja, hogy a szegény nemzetek gazdaságának megerősítésén keresztül csökkentsék a szegénységet világszerte . A cél - a Millenniumi Fejlesztési Célokkal összhangban - az emberek életszínvonalának javítása a gazdasági növekedésen és fejlesztésen keresztül. A Bank kölcsönügyleteit és kapacitásépítő tevékenységét a fejlesztés két alappilléréhez igazítja: befektetést, munkahelyteremtést és fenntartható növekedést ösztönző légkör kialakítása; befektetés szegény emberekbe és felemelkedésük segítése, hogy részt vehessenek a fejlesztésben.
A Világbank 185 tagállam tulajdonában van, amelyek a Kormányzó Tanácsot alkotják. A mindennapi működést egy kisebb csoportra, az Igazgatótanácsra bízzák, amelynek az elnöke a Bank elnöke, az Igazgatótanács elnökeként. A Banknak mintegy 10 000 alkalmazottja van, akik a központban és több mint 100 országos irodában dolgoznak.
2007 júniusában végződő pénzügyi évben a Világban Csoport 34,6 milliárd dollárt fordított kölcsönökre, segélyekre, tőkebefektetésekre és garanciákra tagjainál és magán üzletekre a tagországokban. A Világbank egyik legfontosabb kiadványa a Fejlődési Világjelentés (World Development Report), amelyet évente adnak ki.
Elnök: Robert B. Zoellick úr (Egyesült Államok)
Központ: 1818 H Street NW, Washington, D.C. 20433, USA
Tel: (1-202) 473-1000; Fax: (1-202) 477-6391; Email: pic__kukac__worldbank.org
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)
(www.worldbank.org)
Az IBRD (International Bank for Reconstruction and Development) alapokmányát a Bretton Woods-i Konferencián parafálták 1944-ben. A Bank 1946-ban kezdett el működni. A Bank célja, hogy a közepes jövedelmű és a hitelképes szegényebb országokban csökkentse a szegénységet a fenntartható fejlődés kölcsönökkel, garanciákkal és kölcsönzés megtagadásával történő elősegítésével - beleértve az elemzési és tanácsadási szolgáltatásokat. Az IBRD nem törekszik a profit maximalizálására, azonban 1948 óta mindenegyes évben nettó jövedelemre tett szert.
A Bank, amelynek 185 tagja van, majdnem minden pénzét a nemzetközi pénzpiacokon az AAA minősítésű kötvények és más értékpapírok értékesítésével szerzi. A Bankhoz történő csatlakozáskor az országok által befizetett összeg kevesebb, mint az IBRD pénzalapjainak az 5 százaléka, azonban a Bank ezt az alapítása óta mintegy 433 milliárd dollár kölcsönre növelte.
A 2007-as pénzügyi évben a Bank új kölcsönkötelezettségei 12,8 milliárd dollárra nőttek, amelyek 112 új műveletet finanszíroznak 34 országban.
Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA)
Az IDA (International Development Association) hiteleken keresztül segíti a világ legszegényebb országaiban a szegénység csökkentését olyan kölcsönökkel, amelyek kamata nulla, 10 éves a türelmi idejük és 35-40 éves a futamidejük. 1960-ban történt alapítása óta az IDA 181 milliárd dollár kamatmentes hitelt nyújtott a világ 82 legszegényebb országának, amelyekben összesen 2,5 milliárd ember él. Az IDA kötelezettségei a 2007-es pénzügyi évben elérték 11,9 milliárd dollárt, amely 25 százalékkal magasabb, mint az előző évben, és a legmagasabb az IDA történelmében. A legnagyobb rész, 50 százalék körül, Afrikába ment, ahol a világ 39 legszegényebb országa van.
Az IDA pénzügyi forrásainak jelentős része az adományozó kormányok hozzájárulásaiból származik. Ezek a hozzájárulások elsősorban a gazdagabb IDA tagoktól jönnek, de a donor országok között néhány olyan ország is van, amelyek jelenleg IBRD kölcsönt kapnak. A donor országokat minden harmadik évben felkérik az IDA alapok „feltöltésére”. Az IDA alapítása óta 14 feltöltés volt. Az adományozók (donorok) képviselői ("IDA képviselők") 2005 februárjában fejezték be a tárgyalásokat az IDA 14. feltöltéséről és elfogadták az előre jelzett programokat és finanszírozási szükségleteik kereteit. Ez a feltöltés tette lehetővé mintegy 32,5 milliárd dollár értékű SDR lekötését a világ legszegényebb országainak az elkövetkező három évre - két évtized alatt az IDA erőforrásainak a legnagyobb növekedése.
Az IDA 15. feltöltésre vonatkozó tárgyalásokat 2007 márciusában Párizsban jelentették be. Az egyik legfontosabb vitatott kérdés annak biztosítása, hogy az IDA jövőbeni pénzügyi támogatása a szegény országoknak nem csökken az adósság elengedés következtében a multilaterális adósság elengedési kezdeményezés (Multilateral Debt Relief Initiative) keretében.
A 2007-es pénzügyi évben az IDA kölcsönei 11,9 milliárd dollárt tettek ki 189 új műveletre 64 országban. 166 tagja van.
Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)
www.ifc.org
Az IFC (International Finance Corporation) a Világbank-csoport magánszektorral foglalkozó ága, a legnagyobb multilaterális tőke és kölcsönforrás a fejlődő országok magánszektora projektjeinek finanszírozására. Finanszírozza, és tanácsokkal segíti a magánszektor vállalkozásait és projektjeit a fejlődő országokban, partnerségben a magán befektetőkkel. Tanácsadói munkáján keresztül az IFC segíti a kormányokat is olyan feltételek kialakításában, amelyek ösztönzik mind a hazai, mind a külföldi magán megtakarítások és befektetések beáramlását.
A gazdasági fejlesztés előmozdítására összpontosít a termékeny vállalkozások és hatékony pénzpiacok növekedésének ösztönzésén keresztül a tagországokban. Az IFC csak olyan beruházásokban vesz részt, amelyekhez - a piaci befektetők szerepét kiegészítő - sajátos módon tud hozzájárulni. Katalizátor szerepet is játszik, ösztönözve és mobilizálva a magánbefektetéseket a fejlődő világba, demonstrálva, hogy a befektetések nyereségesek lehetnek ott is.
Az IFC különálló egység a Világbank Csoporton belül 179 taggal, pénzügyi alapjai különböznek az IBRD alapjaitól. 1956-történt megalapítása óta az IFC több mint 64 milliárd dollár kötelezettséget vállalt saját alapjaiból és elintézett 27 milliárd dollárt konzorciumokban 3760 vállalatnak 140 fejlődő országban. A 2007-es pénzügyi évben kötelezettségei elérték 8,2 milliárd dollárt a saját számlájára, és 1,8 milliárd dollárt konzorciumokban tartanak 299 projektre 69 országban. Világméretű elkötelezett portfoliója 25,4 milliárd dollárt tett ki a saját számlájára, és 5,5 milliárd dollárt tartanak a résztvevők számára konzorciális kölcsönökben.
Multilaterális Befektetési Garancia Alap (MIGA)
www.miga.org
A MIGA (Multilateral Investment Guarantee Agency) segíti ösztönözni a külföldi magántőke beáramlását a fejlődő országokba azáltal, hogy biztosítást (garanciát) nyújt a külföldi magánbefektetőknek nem üzleti jellegű (például politikai) kockázatokra, mint például a pénzátutalás, kisajátítás, valamint háború és polgári zavargások esetén. Technikai segítségnyújtást is végez, segíti az országokat a befektetési lehetőségekre vonatkozó információ megosztásában.
A MIGA jegyzett tőkéje a 171 tagországból származik. A MIGA sikeresen támogatta a fejlődő országokba történő tőkeáramlást. A 2007-es pénzügyi évben 1,4 milliárd dollárnyi garanciát vállalt. 1988-ban történt alapítása óta közel 900 garanciát vállalt projektekre 96 fejlődő országban, több mint 17,4 milliárd dollár értékben, és megkönnyítette ezt az összeget sokszorosan meghaladó külföldi közvetlen befektetéseket.
Befektetési Vitákat Rendező Nemzetközi Központ (ICSID)
www.worldbank.org/icsid
Az ICSID (International Centre for Settlement of Investment Disputes) eszközöket nyújt az elszámolások rendezésére, egyeztetéseken és választott bírósági eljárásokon keresztül segíti a befektetési viták rendezését kormányok és külföldi magánbefektetők között. Az államok és más államok állampolgárai közötti befektetési viták rendezésére vonatkozó 1966-os egyezmény alapján hozták létre a Központot. Az egyezményt 2007 májusáig 144 ország ratifikálta. A Központ igénybevétele önkéntes, azonban ha a felek egyszer beleegyeztek a választott bírósági eljárásba, egyik sem vonhatja vissza egyoldalúan a beleegyezést.
A Központ autonóm szervezet, amelynek szoros kapcsolatai vannak a Bankkal, továbbá valamennyi tagja egyben a Banknak is tagja. Adminisztrációs Tanácsának, amelynek elnöke a Bank elnöke, mindenegyes országból - amelyek ratifikálták az egyezményt - egy képviselője van.
A Bretton Woods-i Konferencia által 1944-ben létrehozott Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF):
- Előmozdítja a nemzetközi pénzügyi együttműködést;
- Támogatja az árfolyam-stabilitást és a szabályozott deviza-megállapodásokat;
- Segíti a multilaterális fizetési rendszer létrehozását és a devizakorlátozások megszüntetését;
- Átmenetileg pénzügyi források nyújtásával segíti a tagokat a fizetési mérlegük egyensúlyhiányának korrigálásában.
Az IMF-nek joga van nemzetközi pénzügyi tartalékokat képeznie és kihelyeznie a tagokhoz SDR (Special Drawing Rights – különleges lehívási jogok) formájában Az IMF pénzügyi forrásai elsősorban a 185 tagországának jegyzéseiből („kvótáiból”) állnak, amelyek 2007 március végén 216,7 milliárd SDR-t, vagy megközelítően 327 milliárd dollárt tettek ki. A kvótákat a tagok viszonylagos gazdasági méretére alapozott formula alapján határozzák meg.
Az IMF fő pénzügyi szerepe abban áll, hogy kölcsönt ad fizetési mérleg problémákkal küszködő országoknak. Ez a pénzügyi segítség lehetővé teszi, hogy újjáépítsék nemzetközi tartalékaikat, stabilizálják fizetőeszközüket, folytassák az importért való fizetést és helyreállítsák az erős gazdasági növekedés feltételeit. Viszonzásul a Valutaalaptól kölcsönző országok elfogadják, hogy politikai reformokat vezetnek be és korrigálják azokat a problémákat, amelyek e nehézségek mögött vannak. Az összeg, amelyet a tagok kölcsönvehetnek, korlátozott a kvótájukhoz viszonyított mértékben. Az IMF engedményes segítséget is ajánl az alacsony jövedelmű országoknak.
Az IMF irányító testülete az évente ülésező Kormányzó Tanács, amelyben minden tagország képviselve van. A mindennapi munkát a 24 tagú Végrehajtó Tanács végzi. A Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság, amelynek 24 tagja a Kormányzó Tanács tagja, a hatáskörébe tartozó kérdésekben tanácsokkal segíti a Kormányzó Tanácsot.
A
z IMF-nek közel 2720 főnyi személyzete van több mint 165 országból, amelyet az ügyvezető igazgató irányit, akit a 24 tagú Végrehajtó Tanács nevez ki. Adminisztrációs költségvetése a 2007 áprilisában végződő pénzügyi évre 911,9 millió dollár (nettó becsült visszafizetés).
Különféle egyéb tanulmányok mellett az IMF évente kétszer adja ki a Világgazdasági Kilátásokat (World Economic Outlook) és a Globális Pénzügyi Stabilitási Jelentést (Global Financial Stability Report).
Ügyvezető igazgató: Christine Lagarde asszony (Franciaország)
Központ: 700 19th Street NW, Washington, D.C. 20431, USA
Tel: (1-202) 623-7300; Fax: (1-202) 623-6278; Email: publicaffairs__kukac__imf.org
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO)
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (International Civil Aviation Organization – ICAO) 1944-ben alapították a nemzetközi polgári repülés biztonságának és szabályos fejlesztésének a támogatására. A légi közlekedés biztonságára, védelmére, hatékonyságára és rendszerességére, valamint a légi közlekedés környezetvédelmére vonatkozó nemzetközi szabványokat és szabályokat fogad el. A polgári repülés valamennyi területén az együttműködés fórumaként szolgál a 190 szerződő állam között.
Az ICAO-nak van közgyűlése, amely szuverén testület, a szerződő államok delegátusai alkotják, a Tanácsot pedig a közgyűlés által választott 36 ország képviselői. A közgyűlés háromévente legalább egyszer ülést tart és határoz az ICAO politikájáról, továbbá megvizsgál minden olyan ügyet, amelyet kifejezetten nem utalt a Tanács hatáskörébe. A Tanács az ICAO végrehajtó testülete, a közgyűlés utasításait hajtja végre.
Az ICAO 2007-as költségvetése 66,5 millió dollár volt. Több mint 700 alkalmazottja van.
A Tanács elnöke: Roberto Kobeh González úr (Mexikó)
Főtitkár: Dr. Taïeb Chérif (Algéria)
Központ: 999 University Street, Montreal, Quebec H3C 5H7, Canada
Tel: (1-514) 954-8219; Fax: (1-514) 954-6077; Email:
icaohq__kukac__icao.int
Nemzatközi Tengerészeti Szervezet (IMO)
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization – IMO), amely 1959-ben kezdett működni, a nemzetközi kereskedelmet bonyolító hajózás biztonságáért és védelméért, valamint a hajókból származó tengerszennyezés megakadályozásáért felelős.
Gépezetet biztosít a kormányoknak az együttműködésre a nemzetközi hajózásra ható technikai kérdésekre vonatkozó szabályozások és a gyakorlat kialakításában; megkönnyíti a tengeri biztonságra és a navigáció hatékonyságára vonatkozó leginkább megvalósítható szabványok elfogadását; és védi a tengeri környezetet a hajók által okozott szennyeződés megakadályozásával és ellenőrzésével.
Az IMO több mint 40 nemzetközi egyezményt és szerződést, továbbá mintegy 1000 jogszabályt és ajánlásokat dolgozott ki, és valósított meg globálisan
Az IMO 1983-ban, Malmőben (Svédország) alapította tengerészeti egyetemét (World Maritime University), amely adminisztrátorok, oktatók és más hajózással foglalkozó magas beosztású személyeknek nyújt felsőfokú képzést. Az IMO Nemzetközi Tengerjogi Intézetét (International Maritime Law Institute, Valletta, Málta) 1989-ben létesítették jogászok nemzetközi tengerjogi képzésére. Az IMO Nemzetközi Tengerészeti Akadémiáját (International Maritime Academy, Trieszt, Olaszország) 1989-ben alapították, amely különféle tengeri tudományágakban szervez speciális rövid kurzusokat.
Az IMO irányító testülete, a közgyűlés, 167 tagállam képviselőiből áll, és kétévente ülésezik. Megválasztja a 40 tagú Tanácsot, amely az IMO végrehajtó szerve, amely évente kétszer ülésezik.
Az IMO kétéves költségvetése 2006-2007-re 49,7 millió dollár volt. Személyzete mintegy 300 fő.
Főtitkár: Efthimios E. Mitropolous úr (Görögország)
Központ: 4 Albert Embankment, London SE1 7SR, United Kingdom
Tel: (44-207) 735-7611; Fax: (44-207) 587-3210; Email: info__kukac__imo.org
Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU)
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) egy olyan nemzetközi szervezet, amelyen belül a kormányok és a magánszektor koordinálják a globális távközlési hálózatokat és szolgáltatásokat. Az 1865-ben, Párizsban alapított Nemzetközi Távíró Egyesület (International Telegraph Union) 1934-ben vette fel az ITU jelenlegi nevét, és 1947-ben vált az ENSZ szakosított intézményévé.
Az ITU tevékenységének minden eleme arra a célra irányul, hogy minden ember könnyen és megfizethető módon hozzáférjen az információs és kommunikációs technológiához (ICT), és jelentősen hozzájáruljon valamennyi ember gazdasági és szociális fejlődéséhez. A legfontosabb prioritás a fejlődő és fejlett országokat elválasztó digitális szakadék áthidalása az ICT infrastruktúra kiépítése révén; a kapacitás-építés támogatása; a magabiztosság kifejlesztése a informatikai tér használatában az online biztonság fokozása révén a globális informatikai biztonsági napirendjén keresztül (Global Cybersecurity Agenda).
Az ITU tevékenysége kiterjed arra is, hogy a távközlési szolgáltatásokat világszerte szállító infrastruktúra kialakításában használt szabványokat fejlessze; támogatja a rádiófrekvencia spektrum és a műholdak pályájának méltányos menedzselését, hogy a világ minden sarkába eljussanak a vezeték nélküli szolgáltatások; és támogatást nyújt az országoknak távközlési fejlesztési stratégiájuk megvalósításában. Arra is összpontosít, erősítse a rendkívüli kommunikációt a katasztrófák elkerülésére és csökkentésére – kiváltképp a szegény országokban, amelyeket legkeményebben sújtanak a természeti katasztrófák, törékeny gazdaságuk miatt.
Az ITU-nak 191 tagállama és közel 750 ágazati és társult tagja van (tudományos és ipari vállalatok, állami és magán távközlési cégek, hírközlők, regionális és nemzetközi szervezetek). Legfelsőbb irányító szerve a négyévente ülésező meghatalmazotti konferencia (Plenipotentiary Conference), amely megválasztja az évente ülésező 46 tagú ITU Tanácsot.
Az ITU-nak 822 - mintegy 80 nemzetiségű - alkalmazottja van (2006 januárjában). Kétéves költségvetése 2006-2007-ben 339,4 millió svájci frank (308,50 millió dollár körül) volt.
Főtitkár: Hamadoun I. Touré úr (Mali)
Központ: Place des Nations, CH-1211 Geneva 20, Switzerland
Tel: (41-22) 730-5111; Fax: (41-22) 733-7256; Email: itumail__kukac__itu.int
Egyetemes Postaegyesület (UPU)
Az Egyetemes Postaegyesület (Universal Postal Union – UPU) a nemzetközi postai szolgáltatások szabályozásának szakosított intézménye. Az 1874-es Berni Szerződés hozta létre, 1948-ban lett az ENSZ szakosított intézménye.
Az UPU jelentős vezető szerepet játszik a postai szolgáltatások folyamatos újjáélesztésének támogatásában. 191 tagországgal a postaszolgálatok közötti együttműködés elsődleges motorja. Ahol szükséges, tanácsot ad, közvetít, és technikai segítséget nyújt. Főbb céljai közt található az egyetemes postai szolgáltatás támogatása, a postai szállítmányok volumenének növelése a korszerű postai termékek és szolgáltatások biztosításán keresztül, az ügyfeleknek nyújtandó postai szolgáltatás minőségének javítása. Ezzel teljesíti az UPU az emberek közötti kommunikáció elősegítését és fejlesztését célzó alapvető küldetését.
Az UPU legfelsőbb szerve az Egyetemes Postakongresszus, amely ötévente ülésezik, megvizsgálja a postai szektort érintő stratégiai kérdéseket, és meghatározza az általános tevékenységi programot. A huszonnegyedik Kongresszust 2008. augusztus 13-tól szeptember 3-ig tartották Nairobiban, Kenyában.
Az UPU éves költségvetése megközelítőleg bruttó 37 millió svájci frank (30,4 millió dollár körül van). Az UPU Nemzetközi Irodájában mintegy 230 fő dolgozik, több mint 45 országból..
Főigazgató: Eduaordo Dayan úr (France)
Központ: Weltpoststrasse 4, Case Postale 3000, Berne 15, Switzerland
Tel: (41-31) 350-3111; Fax: (41-31) 350-3110; Email: info__kukac__upu.int
Meteorológiai Világszervezet (WMO)
A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization – WMO), amely az ENSZ szakosított intézménny1951 óta, hiteles tudományos információt szolgáltat az atmoszféra, az időjárás, az édesvizű erőforrások és az éghajlat állapotáról, valamint a kapcsolódó környezeti i kérdésekről.
Nemzetközi együttműködés keretében a WMO egy globális megfigyelő rendszert és globális, regionális és nemzeti központok hálózatát fejlesztette ki és működteti, amelyek időjárási, éghajlati és hidrológiai előrejelzési szolgáltatás nyújtanak. Ez az információs rendszer lehetővé teszi az időjárással kapcsolatos gyors információcserét, és támogatja a hidrológiával kapcsolatos tevékenységeket.
A WMO az időjáráshoz, az éghajlathoz, az atmoszférikus tudományhoz, az alkalmazott meteorológiához, a környezethez és a vízi erőforrásokhoz kapcsolódó jelentős programokat működtet. Ezek a programok képezik az alapját a legtöbb természeti veszélyre való jobb felkészülésnek és az előre történő figyelmeztetésnek, bele értve a zuhogó esőt, erős szelet, a viharokat, a trópusi ciklonokat, az árvizeket, az erős tengeri hullámzást, a hőhullámokat, a szárazságot, az El Niñot és a La Niñat. Segítik élet és vagyon megmentését, továbbá jelentősen hozzájárulnak környezetünk és éghajlatunk jobb megértéséhez. A WMO a figyelem középpontjában lévő olyan kérdésekre is felhívta a figyelmet, mint az ózonpajzs károsodása, globális felmelegedés és a vízkészletek csökkenése.
A WMO-nak 188 tagja van, amelyből 182 állam és 6 terület. Valamennyien saját meteorológiai és hidrológiai szolgálatot tartanak fenn. A WMO irányító testülete a Meteorológiai Világkongresszus minden négy évben ül össze. A 37 tagú végrehajtó tanács évente ülésezik.
A WMO személyzete 300 fő körül van. Az 2008-2011-re (négy évre) a költségvetése 269,8 millió svájci frank.
Főtitkár: Michel Jarraud úr (Franciaország)
Központ: 7 bis, avenue de la Paix, Casa postale No. 2300, CH-1211 Geneva 2, Switzerland
Tel: (41-22) 730-8111; Fax: (41-22) 730-8181; Email: wmo__kukac__wmo.int
Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO)
A Szellemi Tulajdon Világszervezetét (World Intellectual Property Organization – WIPO) 1970-ben alapították, 1974-ben lett az ENSZ szakosított intézménye. Célja a szellemi tulajdon védelmének támogatása az egész világon a 184 tagállammal való együttműködésen keresztül, továbbá az Uniók közötti adminisztratív együttműködés biztosítása, amelyeket a szellemi tulajdon területén nyújtandó védelmére hoztak létre – elsősorban a Párizsi Unió („Nemzetközi Unió az Ipari Tulajdon Védelmére”) és a Berni Unió („Nemzetközi Unió az Irodalmi és Művészeti Alkotások Védelmére”).
A WIPO fő feladatai, amint az a 2006-2007-es program-költségvetésben van lefektetve: a szellemi tulajdon (Intellectual Property – IP) vonatkozásában nemzetközi törvények és szabványok kifejlesztése; globális IP védelmi szolgáltatások nyújtása; az IP használatának ösztönzése gazdasági fejlődésre; az IP jobb megértésének elősegítése; és vitafórumról való gondoskodás az IP-vel kapcsolatos kérdésekről.
A szellemi tulajdonnak két fő ága van: ipari tulajdon, amely főleg újításokat, védjegyeket, ipari terveket és az eredet megjelölést foglal magába; és a szerzői jog, amely főleg irodalmi, zenei, művészi, fotó és audiovizuális munkákra vonatkozik. A WIPO 24 nemzetközi egyezményt adminisztrál ipari tulajdonra és szerzői jogra vonatkozóan (lásd www.wipo.int/treaties).
A WIPO három irányító testülete: a kétévente ülésező közgyűlés, amely a WIPO azon tagállamainak képviselőiből áll, amelyek tagjai a Párizsi és/vagy a Berni Uniónak; a konferenciát valamennyi tagállam képviselője alkotja, és szintén kétévente ülésezik; és az évente ülésező 82 tagú Koordinációs Bizottság, amely évente ülésezik.
A WIPO elsősorban önfinanszírozó, kétéves költségvetése 2006-2007-re 531 millió svájci frank. Ennek az összegnek mintegy 95 százalékát a WIPO teremti elő a felhasználóknak nyújtott irattári és regisztrációs szolgáltatás nyújtása révén. A fennmaradó rész a WIPO választott bírósági és közvetítő szolgáltatása révén keletkezett jövedelemből származik, valamint a tagállamoktól kapott viszonylag kis hozzájárulás (félszázalék). A WIPO-nak közel 920 alkalmazottja van 84 országból.
Főigazgató: Francis Gurry úr (Australia)
Központ: 34 chemin des Colombettes, PO Box 18, CH-1211 Geneva 20, Switzerland,
Tel: (41-22) 338-9111; Fax: (41-22) 733-5428
Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD)
Krónikus éhínség és alultápláltság majdnem mindig velejárója a rendkívüli szegénységnek, és a világ legszegényebb embereinek 75 százaléka – közel 1 milliárd nő, gyermek és férfi – vidéken él, megélhetésük a mezőgazdaságtól és kapcsolódó tevékenységektől függ. Az IFAD nemzetközi pénzügyi intézet, az ENSZ szakosított intézménye, elkötelezett híve a fejlődő országok vidéki területein a szegénység megszüntetésének.
Az IFAD erőforrásokat mobilizál 165 tagországából, hogy alacsony kamatozású kölcsönökről és adományokról gondoskodjon a közép- és alacsonyjövedelmű tagok számára szegénységcsökkentési programjaik és projektjeik finanszírozására a világ legszegényebb közösségeiben. 2007-ben az IFAD elfogadott egy adósságfenntarthatósági keretrendszert a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) által kidolgozott modell alapján, mely szerint kölcsön helyett inkább segélyt ad az alacsony adósságfenntarthatóságú országoknak. A keretrendszer a világ legnagyobb multinacionális pénzügyi intézményei a közös erőfeszítésének a része annak biztosítása érdekében, hogy az alapvető pénzügyi segítségnyújtás nem okoz aránytalan nehézséget a leginkább szükségben lévő országoknak.
A partnerség alapvetően fontos az IFAD munkájához. Megalakulása óta partnerségben dolgozik nemzeti kormányokkal és nemzetközi szervezetekkel. Szoros kapcsolata van nemzeti partnerekkel is, beleértve a földművesek szervezeteit és a nem kormányzati szervezeteket. A nemzetközi fejlesztési közösségben a partnerei között vannak az egyéb ENSZ-ügynökségek, nemzetközi pénzügyi intézmények, kutató intézetek és a magánszektor.
Az IFAD-ot kormányok önkéntes hozzájárulásaiból, speciális hozzájárulásokból, kölcsön visszafizetésekből és befektetési hozamokból finanszírozzák. 1978 óta több mint 9,5 milliárd dollárt fektetett be 731 projektbe és programba, amelyek több mint 300 millió szegény vidéki embert értek el, továbbá a partnerek16,1 milliárd dollárral járultak hozzá társfinanszírozáshoz. 2006 végén 6,2 milliárd dollár értékű 186 folyamatban lévő programot és projektet finanszírozott, amelyből 2,9 milliárd dollárról az IFAD gondoskodott, a partnerek pedig 3,3 milliárd dollárról.
Az IFAD irányító testülete a Kormányzó Tanács a 165 tagállam képviselőiből áll, és évente ülésezik. A 18 tagból és 18 póttagból álló Végrehajtó Tanács az IFAD működését felügyeli, és dönt a kölcsönökről és segélyekről. 2006 végén az IFAD-nak 436 alkalmazottja volt.
Elnök: Kanayo F. Nwanze úr (Nigéria)
Központ: Via del Serafico 107, 00142 Rome, Italy
Tel: (39-06) 54-591; Fax: (39-06) 504-3463; Email: ifad__kukac__ifad.org
Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO)
Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (United Nations Industrial Development Organization – UNIDO) a feladata az iparfejlesztés és ipari együttműködés támogatása. Az ENSZ Közgyűlése hozta létre 1966-ban, 1985-ben vált az ENSZ szakosított intézményévé.
A UNIDO segíti az emberek életkörülményeinek a javítását, és előmozdítja a globális haladást azáltal, hogy a fejlődő és átalakuló gazdasággal rendelkező országok fenntartható ipari fejlődésére egyedi megoldásokat ajánl. Együttműködik kormányokkal, üzleti társaságokkal és az ipari magánszektorral üzleti képességek építésében a kihívások kezelése, valamint az ipar globalizációjából származó előnyök terjesztése érdekében.
A UNIDO szolgáltatásait mérnökök, közgazdászok, valamint technológiai és környezeti specialisták támogatják Bécsben, továbbá a Befektetés-támogató Szolgálat irodái és területi irodái hálózatának szakértő személyzete. Ezeknek az irodáknak a vezetői a UNIDO regionális és és ország képviselői.
A UNIDO 172 tagállama minden második évben találkozik az Általános Konferencián, amely elfogadja a költségvetést és a munkaprogramot. Az Iparfejlesztési Tanács, amelyet 53 tagállam alkot, javaslatokat tesz a program és a költségvetés tervezésére és végrehajtására.
A UNIDO-nak több mint 650 munkatársa van a központban, a 16 ország irodában és 12 regionális irodában. Évente mintegy 2100 nemzetközi és nemzeti szakértőnek a szolgálatait is igénybe veszi projekt feladatokra világszerte. 2006-an a UNIDO által végzett technikai együttműködés értéke 113,7 millió dollár volt. Az évvégén folyamatban lévő technikai együttműködés értéke 494,6 millió dollár.
Főigazgató: Kandeh Yumkella úr (Sierra Leone)
Központ: Vienna International Centre, Wagramerstrasse 5, PO Box 300, A-1400 Vienna, Austria
Tel: (43-1) 26026-0; Fax: (43-1) 269-2669; Email: unido__kukac__unido.org
Idegenforgalmi Világszervezet (UNWTO)
A turizmus vezető nemzetközi szervezetét, az Idegenforgalmi Világszervezetet (World Tourism Organization – UNWTO) 1925-ben alapították. Globális fóruma az idegenforgalom-politikai kérdéseknek és az idegenforgalmi szakma gyakorlati forrása. Tagjai között található 150 ország, hét terület társult tagként, két megfigyelő, továbbá több mint 300 kapcsolatban lévő tag, beleértve helyi közigazgatási szerveket, turista társaságokat és a magánszektorba tartozó olyan vállalatokat, mint légitársaságok, hotelláncok és utazási irodák.
Az UNWTO - az ENSZ által a turizmus előmozdításával és fejlesztésével megbízott kormányközi testület – 2003. december 23-án vált az ENSZ szakosított intézményévé a Közgyűlés 58/232. számú határozata alapján. A turizmuson keresztül az UNWTO célja az, hogy serkentse a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, ösztönözze a környezet és a turista célállomások örökségének védelmét, továbbá mozdítsa elő a békét és a nemzetek közötti megértést.
Az UNWTO Közgyűlését – legfőbb testületét – a rendes és társult és kapcsolatban lévő tagok alkotják. Kétévente ülésezik, amikor is elfogadja a költségvetést és a munkaprogramot, és megvitatja az idegenforgalmi ágazat főbb kérdéseit. A Végrehajtó Tanács – az UNWTO kormányzó testülete – a Közgyűlés által választott 29 rendes tagból, valamint egy állandó tagból, Spanyolország áll. Évente kétszer ülésezik. A hat regionális bizottság – Afrika, Amerika, Kelet-Ázsia és Csendes-óceán, Európa, Közel-Kelet, valamint Dél-Ázsia – évente legalább egyszer ülésezik.
Az UNWTO személyzete 90 fő. Költségvetése a 2006-2007 évre 24,17 millió euró.
Főtitkár: Taleb D. Rifai úr (Jordánia)
Központ: Capitán Haya 42, 28020 Madrid, Spain
Tel: (34-91) 567-8100; Fax: (34-91) 571-3733; Email: omt__kukac__unwto.org
Az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezetének Előkészítő Bizottsága (CTBTO)
Az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezetének Előkészítő Bizottságát (Preparatory Commission for the Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization – CTBTO) 1996 november 19-én hozták létre a szerződést aláíró államok összejövetelén New Yorkban. Az aláíró államok által finanszírozott nemzetközi szervezet két szervből áll: a plenáris testület – más nevén Előkészítő Bizottság – amelynek valamennyi aláíró állam tagja, és az Ideiglenes Technikai Titkárság. Az Előkészítő Bizottság fő feladata a Atomcsend-szerződés ben előzetesen tervezett globális ellenőrzési rendszer létrehozása úgy, hogy a szerződés életbelépésekor működőképes legyen.
A Bizottságnak három alárendelt testülete van: „A” munkacsoport – adminisztrációs és költségvetési ügyek; „B” munkacsoport – ellenőrzési kérdések; és a Tanácsadó Csoport pénzügyi, költségvetési és kapcsolódó adminisztrációs ügyekben. Költségvetése 2007-ben 48,3 millió dollár és 48,6 millió euró volt.
Végrehajtó titkár: Tóth Tibor úr (Magyarország)
Központ: Vienna International Centre, PO Box 1200, A-1400 Vienna, Austria
Tel: (43-1) 26030-6200; Fax: (43-1) 26030-5823; Email:
info__kukac__ctbto.org
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA)
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency – IAEA) támogatja az atomenergia békés felhasználását az emberiség javára, és védelmezi a katonai célokra történő felhasználás ellen. A világ központi kormányközi fóruma a tudományos és technikai együttműködés érdekében az atomenergia békés felhasználása területén, és nemzetközi felügyelőség a nukleáris biztonság érdekében a polgári nukleáris programok területén. Az Ügynökség a nemzetközi erőfeszítések középpontjában van, hogy segítse a nemzetközi együttműködést a nukleáris biztonság és a biztonsággal kapcsolatos ügyekben.
Az 1957-ben alapították az ENSZ égisze alatt működő autonóm intézményként, 144 tagállama van. Technikai segítségnyújtást végez a tagállamoknak, akinek szüksége van rá, a nukleáris tudomány és technológia alkalmazására összpontosít a fenntartható fejlődés érdekében, maguknak az államoknak a prioritásai szerint – olyan területeken, mint az élelmiszer és mezőgazdasági termelés, emberi egészségügy, ipar, víz menedzsment, a tengeri környezet javítása, elektromos áram előállítása, és nukleáris biztonság és védelem.
Az IAEA felügyeli és igazolja, hogy az államok betartják-e a terjedést tiltó kötelezettségeiket a kétoldalú megállapodások és nemzetközi egyezmények szerint, amelyeknek a célja annak biztosítás, hogy a nukleáris anyagokat és eszközöket nem fordítják katonai célokra. Több mint 200 IAEA ellenőr teljesít felügyeleti szolgálatot több mint 900 berendezésnél és más helyeken, amelyek az IAEA Biztonsági Programja alá tartoznak.
Az IAEA irányító testületei a következők: az évente ülésező Általános Konferencia, amelyben valamennyi tagállam képviselve van; és a 35 tagállamból álló Kormányzó Tanács rendszeresen ülésezik egész éven át. Az IAEA-nak 2200 alkalmazottja van több mint 90 országból. Rendes összköltségvetése 2007-ben 283,6 millió euró volt; a további cél, önkéntes hozzájárulásokból a Technikai Együttműködési Alapba 80 millió dollár volt.
Főigazgató: Yukiya Amano úr (Japán)
Központ: PO Box 100, Wagramerstrasse 5, A-1400 Vienna, Austria
Tel: (43-1) 2600-0; Fax: (43-1) 2600-7;
Vegyi Fegyverek Betiltásának Szervezete (OPCW)
A Vegyi Fegyverek Betiltásának Szervezete (Organization for the Prohibition of Chemical Weapons - OPCW) ellenőrzi a vegyi fegyverek fejlesztését, előállítását, készletezését és használatát tiltó, valamint megsemmisítésükről szóló egyezmény végrehajtását (Convention on the Prohibition of the Development, Production, Stockpiling and Use of Chemical Weapons and on their Destruction). Az 1997. április 29-én életbe lépett egyezmény az első multilaterális leszerelési és terjesztést tiltó egyezmény, amely gondoskodik a tömegpusztító fegyverek egész kategóriájának globális megsemmisítéséről, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett, meghatározott időn belül.
Az OPCW-t 182 tagállam alkotja. 1997 óta tagállamai igazolhatóan több mint 25 020 metrikus tonna vegyi reagenst semmisítettek meg – több mint 35 százalékát az elismert több mint 71 000 metrikus tonnányi mennyiségnek (2007 szeptemberében). Ez magában foglalja a 8 millió elismert lőszer több mint egyharmadának a megsemmisítését. Az egyezmény szerinti tizenkét részes állam által elismert 65 korábban vegyi fegyvereket előállító berendezések több mint 93 százalékát megsemmisítették, vagy átalakították engedélyezett célok használatára.
Az OPCW ellenőrei több mint 3000 ellenőrzést végeztek katonai és ipari üzemekben, 80 országban. Ezek a missziók biztosítják, hogy a vegyi fegyver előállító berendezéseket hatástalanították és megsemmisítették, vagy igazolhatóan átalakították engedélyezett célok használatára. Az ellenőrök a vegyi fegyverek megsemmisítését jelenlétükkel is igazolják a megsemmisítő berendezéseknél.
Az OPCW tagállamait arra kötelezik, hogy nyújtsanak segítséget a részes társállamoknak, ha azokat vegyi fegyverekkel fenyegetik vagy támadják. Az ilyen, előre nem látható esemény kezelésére az OPCW rendszeresen teszteli és fejleszti kapacitásait annak érdekében, hogy koordinálja a gyors és hatékony nemzetközi reagálást életek megvédése miatt, valamint hatékonyan nyomozzon a vegyi fegyverek bármely állítólagos használata miatt. Az OPCW számos nemzetközi együttműködési programot működtet a kémia békés felhasználásának megkönnyítése érdekében.
Az OPCW Technikai Titkárságának, amely Hágában van (Hollandia) több mint 500 alkalmazottja van, akik mintegy 70 nemzetiséget képviselnek. Költségvetése 2007-ben 75 millió euró volt.
Főigazgató: Ahmet Üzümcü úr (Törökország)
Központ: Johan de Wittlaan 32, 2517 JR, The Hague, The Netherlands
Tel: (31-70) 416-3300; Fax: (31-70) 306-3535; Email:
media__kukac__opcw.org
Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
Az 1995. január 1-jén létrehozott Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (General Agreement on Tariffs and Trade – GATT) helyettesíti a nemzetek közötti kereskedelmet irányító multilaterális szabályokkal foglalkozó egyetlen nemzetközi szervezetként. Jóllehet a WTO nem szakosított intézmény, az ENSZ-szel és az ENSZ ügynökségekkel szoros együttműködési megállapodása és gyakorlata van.
A WTO célja, hogy segítse a kereskedelem zökkenőmentes áramlását valamennyi tagja által elfogadott multilaterális szabályokra épülő rendszerben; kormányok közötti kereskedelmi vitákat részrehajlás nélkül megoldjon; és a kereskedelmi tárgyalások fóruma legyen. Középpontjában mintegy 60 WTO egyezmény áll, amelyek a nemzetközi kereskedelem és kereskedelem politika jogi alapszabályait alkotják. . Ezek az egyezmények az alábbi alapvető elvekre épülnek: diszkrimináció mentesség (a „legnagyobb kedvezmény” cikk és a nemzeti bánásmódra vonatkozó rendelkezés), szabad kereskedelem, verseny ösztönzése, külön rendelkezések a legkevésbé fejlett országok számára. A WTO egyik célja a fokozatosan nyílz kereskedelem mindenki hasznára.
Alapítása óta a WTO sikeres tárgyalások fóruma a távközlési, információs technológiai berendezések és pénzügyi szolgáltatások piacának megnyitása érdekében. Részt vett közel 370 kereskedelmi vita rendezésében és folyamatosan figyeli az 1986-1994-es uruguayi forduló világkereskedelmi tárgyalássorozatán elért megállapodások megvalósítását. 2001-ben Dohában (Katar) a WTO a multilaterális kereskedelmi tárgyalások új sorozatát indította el, amelyet a dohai fejlesztési napirendnek neveznek. A forduló ma is folyamatban van.
A WTO-nak 151 tagja van. Irányító testülete a Miniszteri Konferencia, amely kétévente ülésezik. A mindennapi munkát az Általános Bizottság végzi. A WTO 2007-es költségvetés 182 millió svájci frank. A WTO-nak mintegy 664 alkalmazottja van.
Főigazgató: Pascal Lamy úr (Franciaország)
Közpon: Centre William Rappard, Rue de Lausanne 154, CH-1211 Geneva 21, Switzerland
Tel: (41-22) 739-5111; Fax: (41-22) 731-4206;
Email: enquiries__kukac__wto.org






