Magyar ENSZ Társaság

Choose your language

MagyarEnglish
Biztonsági Tanács

(www.un.org/Docs/sc)

A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért.

A Tanácsnak 15 tagja van: 5 állandó - Kína, Franciaország, az Orosz Föderáció (1945. október 24-étől a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége volt az ENSZ eredeti tagállama. 1991. december 24-én kelt levelében Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke tájékoztatta a főtitkárt, hogy a Szovjetunió tagságát a Biztonsági Tanácsban és minden más ENSZ-szervben az Orosz Föderáció folytatja a Független Államok Közössége 11 tagállamának támogatásával.), az Egyesült Királyság, és az Egyesült Államok - és 10, a Közgyűlés által kétéves időszakra megválasztott tag. (Magyarország eddig két alkalommal volt a Biztonsági Tanács tagja: 1968/69-ben és 1992/93-ban.)

A Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Eljárási ügyekben a határozatokat a 15 tagból legalább kilencnek az igenlő szavazatával hozzák meg. Érdemi kérdésekben kilenc szavazat szükséges a határozathozatalhoz, anélkül, hogy az öt állandó tag bármelyike nemmel szavazna.

Mind az öt állandó tag élt már vétójoggal egy vagy több alkalommal. Ha egy állandó tag teljes mértékben nem ért egyet egy javasolt határozattal, de elfogadását nem akarja vétójával megakadályozni, akkor tartózkodhat – így lehetővé téve a határozat elfogadását, ha az megkapja a szükséges kilenc támogató szavazatot.

Az Alapokmány 25. cikke értelmében az ENSZ minden tagja elfogadja és végrehajtja a Biztonsági Tanács határozatait. Amíg az ENSZ más szervei csak javaslatokat tesznek a tagállamoknak, addig egyedül a Biztonsági Tanács rendelkezik azzal a hatalommal, hogy olyan határozatokat hozzon, amelyek végrehajtása az Alapokmány értelmében kötelező a tagállamok számára.

Feladatok és hatáskör
Az Alapokmány értelmében a Biztonsági Tanács feladata és hatásköre a következő:

  • az ENSZ céljainak és alapelveinek megfelelően fenntartani a nemzetközi békét és biztonságot;
  • terveket dolgoz ki a fegyverkezés szabályozását szolgáló rendszer létesítésére;
  • felkéri a feleket a viták békés eszközökkel történő megoldására;
  • megvizsgálni bármely viszályt vagy helyzetet, amely nemzetközi súrlódáshoz vezethet és ajánlást tenni az ilyen viták elsimításának a módszereire vagy a rendezés feltételeire;
  • megállapítani a béke fenyegetettségének vagy agressziós cselekménynek a létezését, és ajánlatot tenni a szükséges lépésre;
  • felkérni az érintett feleket, hogy – amennyire szükséges és kívánatos – alkalmazkodjanak azokhoz az ideiglenes intézkedésekhez, amelyek megakadályozzák a helyzet súlyosbodását;
  • felkérni az ENSZ tagállamait, hogy hozzanak a fegyveres erő alkalmazását kizáró intézkedéseket – mint például szankciók – ezzel eleget téve a Tanács döntéseinek;
  • igénybe venni és engedélyezni az erő alkalmazását a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és helyreállítása érdekében;
  • ösztönözni a helyi viták rendezését regionélis megoldások révén, és felhasználni az ilyen regionális megoldásokat kényszerítő akciókra a felügyelete alatt;
  • javaslatot tenni a Közgyűlésnek a főtitkár kinevezésére, és a Közgyűléssel együtt megválasztani a Nemzetközi Bíróság bíráit.
  • kikéri a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményét bármely jogi kérdésben;
  • ajánlást tenni a Közgyűlésnek új tagok felvételére az ENSZ-be;


A Biztonsági Tanácsot úgy szervezték, hogy képes legyen folyamatosan működni. Ezért minden tagja egy képviselőjének állandóan jelen kell lennie az ENSZ székhelyén. A Tanács a székhelyen kívül bárhol ülésezhet. Például 1972-ben Addis-Abebában, Etiópiában tartotta ülését, 1973-ban Panamában, Panama Cityben, majd 1990-ben Svájcban, Genfben ült össze.

Amikor a béke fenyegetésére vonatkozó panaszt a Tanács elé visznek, általában a Tanács első tevékenysége, hogy javaslatot tesz az érintett feleknek, próbáljanak meg békés eszközökkel egyezségre jutni. Bizonyos esetekben megszabhatja a békés rendezés alapelveit. Vannak esetek, amikor a Tanács maga vállalja a vizsgálatot és a közvetítést. Kiküldhet egy missziót, különleges megbízottakat, vagy a főtitkárt kérheti fel jószolgálati közreműködésre.

Amikor egy nézeteltérés ellenségeskedésekhez vezet, a Tanács első dolga, hogy amilyen gyorsan csak lehet, véget vessen azoknak. A Tanács tűzszüneti irányelveket adhat ki, amivel hathatósan hozzájárult az ellenségeskedések kiszélesedésének a megelőzéséhez.

A Tanács katonai megfigyelőket és békefenntartó erőt küldhet ki, hogy segítsék a feszültség csökkentését, távol tartsák a szemben álló erőket, és létrehozzák azokat a nyugodt feltételeket, amelyek között a békés rendezés elérhető. Az Alapokmány VII. fejezete alapján a Tanács dönthet kényszerítő intézkedésekről, beleértve a gazdasági szankciókat, fegyver embargókat, utazási korlátozásokat vagy kollektív katonai akciókat.

A szankcionáló eszközök fontosak a Biztonsági Tanács számára a nemzetközi béke és biztonság elősegítésének keresésében. A jelenleg érvényben lévő szankcionáló eszközöket, az „okos” vagy célzott típusú szankciókat – fegyverembargó, pénzügyi szankciók és utazási korlátozások úgy tervezték, hogy megszüntesse vagy minimalizálja nem szándékolt hatásait, és azokra összpontosítson, akik felelősek azért a politikáért, amelyet a nemzetközi közösség elítél, míg a népesség más részeit érintetlenül hagyja, továbbá nincs hatással a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra.

A Tanács két nemzetközi törvényszéket hozott létre, hogy vádat emeljen az emberiség elleni bűntettekért a volt Jugoszláviában és Ruandában. A törvényszékek a Tanács alárendelt szervei. Az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követően a Tanács létrehozta a Terror-ellenes Bizottságot, amely szintén alárendelt szerv.

1994 óta a Közgyűlés munkacsoportja foglalkozik a Biztonsági Tanács reformjával, beleértve a méltányos képviseletet és a tagság bővítésének kérdését.

Virtuart Web SolutionsFALEXX Portal System